Kutya kemény évre készülhet a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (Nefmi), a 2011-es költségvetés-tervezet szerint elbocsátásokra, a fejlesztések visszafogására és saját kezdeményezésű megszorításokra kényszerül a miniszter, ha eleget akar tenni a költségvetési köriratban megfogalmazott nemzetgazdasági tárca elvárásainak. A legnagyobb vesztes a kultúra lesz, ez a terület az idei keretének csak 84 százalékára számíthat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) körirata szerint mindössze egyszázalékos növekményre számíthat jövőre az oktatást, az egészségügyet, a szociális szférát, a sportot és a kultúrát irányító Nemzeti Erőforrás Minisztérium a közpénzekből, miközben a tárca kilencszázalékos többletre tartott volna igényt.
A terület költségvetésének visszanyesése mellett is csak úgy maradhat működőképes, ha további belső tartalékokat találnak a tárca vezetői, így körülbelül nyolcvan embert kell elbocsátaniuk úgy, hogy nincs forrás annak költségeire, mint ahogyan egyelőre nincs pénz a miniszteri kitüntetésekre, az uniós elnökségből adódó többletfeladatokra, a külföldi utazásokra. A köriratban jelzik azt is, hogy a tárcánál és az irányítása alá tartozó intézményeknél 2011-ben nem emelhetők a bérek, és nem fizethetnek ki jutalmat sem.
Ám az egészségügyi terület is csak azért kap többet, mert az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet tíz éve húzódó beruházásának befejezését már nem lehet tovább halogatni, és erre hárommilliárdot adna a pénzügyi kormányzat. Nem tudni, miből jut majd az elmúlt évek alatt az Országos Mentőszolgálatnál jelentkező 1,5-2 milliárdos költségvetési lyuk betömésére, a kötelező védőoltások nyolcmilliárdos költségére.
Az egészségügynek azonban összességében így is az ideinél körülbelül százmilliárddal kevesebből kell működnie. Az E-Alapból finanszírozott szolgáltatásokat – az orvosi ellátás, a gyógyszerek árához adott támogatás, a táppénz – külön költségvetés tartalmazza, ez pedig nominálisan 23 milliárd forinttal kisebb öszszeg, mint amennyit ugyanerre 2010-ben az egészségbiztosító kifizetett. Ha ehhez hozzászámoljuk az idei várható inflációt (a kormány jelenleg 4,7 százalékos éves átlagos pénzromlással számol 2010-re), az további mintegy 70 milliárddal erodálja a keretet.
A kurtítás leginkább a gyógyító-megelőző ellátásokat – a kórházak, a szakrendelők, a háziorvosi szolgálatok működtetését – érinti. Miközben a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Éger István szerdán sajtótájékoztatón jelezte: fogytán a türelem, és ezért szerinte elengedhetetlen, hogy a kormány a kezdő szakorvosok jelenlegi ezer forintos óradíját ötezerre emelje. Éger István erről levelet is írt a kormányfőnek, a döntéshozóknak, arra kérve őket, hogy a kórház-konszolidáció kapcsán juttatandó pluszforrásokban „pántlikázzák” az adott intézményben dolgozókra jutó bérköltséget, mert a többletforrások nem fordíthatók csak és kizárólag a beszállítók követeléseinek kiegyenlítésére.
Egyelőre azonban a jövő évi költségvetés tervezői a kamarai elnök kérésére még nem voltak tekintettel. Eddig az egészségügyre jutó költségsorok közül a gyógyszertámogatásra költhető keret növekedett valamelyest, az idei 340 milliárdról 359 milliárdra.
Bár korábban a humáncsúcstárca létrehozásának egyik fontos érve volt, hogy az idetartozó nagyon is forrásigényes területek költségvetési ütközete ne a kormányon belül történjen meg az egészségügyi miniszterek állandó lemondási fenyegetőzései közepette, hanem az ágazatok házon belül intézzék el. Valószínűleg erre az ütközetre már házon belül sem kerül sor, a nemzetgazdasági tárca ugyanis Réthelyi Miklóstól azt kérte, hogy miután valamennyi terület amúgy is forráshiányos, egymás kárára már ne csoportosítson át összegeket.
