A Fidesz saját törvényének sem felelnek meg a Médiatanácsba választott tagok

Szakmai döntés született - nyilatkozta a parlamenti jelölő bizottság fideszes elnöke, Cser-Palkovics András a médiatanács tagjairól szóló döntésükről. A médiafelügyelet közel másfél évtizedes paritását felszámoló médiarendszer azonban nemcsak szakmai alapon nem védhető, de a médiafelügyelet tagjainak megválasztása a frissen megszavazott törvénybe is ütközik, mondta a STOP által megkérdezett, a neve elhallgatását kérő szakember.

Szerinte nehezen magyarázható, hogy a műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással vagy hatósági felügyelettel legfeljebb csak érintőleges szinten találkozó jelöltek, milyen szakmai szempontok alapján bizonyulnak felkészültebbeknek nem csak az LMP, az MSZP, de még a KDNP-nek éppen az ORTT-től leköszönő jelöltjénél is.

Az Országgyűlés honlapjára feltöltött önéletrajzokból kiderül, hogy a megválasztott jelöltek objekítve nem felelnek meg a törvényes kritériumoknak: A közelmúltban módosított Médiatörvény rendelkezései szeint ugyanis a médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorterjesztéssel, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

A miniszterelnök közvetlen környezetéből a médiatanácsba avanzsáló dr. Kollarik Tamás a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ ügyvezetője. A Kht. honlapja szerint a magyarországi digitális tartalmak elérésének, újrahasznosításának támogatásával, azon belül az állami adatvagyon infrastruktúrájának kiépítésével és a közadatok és a kulturális adatvagyon széleskörű hasznosításával foglalkozik. Műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, még kevésbé médiafelügyelettel kapcsolatos tevékenységet nem folytat a Kht., igaz Kollarik 2003 és 2009 között kétszer volt a Budapest Film Zrt. Felügyelőbizottsági tagja.

A médiatanács másik tagja, a 32 éves Dr. Koltay András 2002-ben diplomázott a Pázmány Péter Egyetem jogi karán. Koltay szakmai önéletrajzában kizárólag oktatási tevékenység szerepel, öt év tanársegédként, 2007-től ajunktus, 2008-tól pedig a Szent Ignác Jezsuita Szakkolégium tanára. A törvény által megkövetelt, minimum hároméves szakmai tapasztalat, vagy igazgatási gyakorlat mibenlétéről sem a CV, sem az őt jelölő bizottság nem nyújtrészletesebb támpontot.

Még ennél is nehezebben magyarázható, milyen indoklással találta a törvényi előírásoknak megfelelőnek a bizottság dr. Vass Ágnes szakmai életútját, aki 1991 óta fogalmazóként, ügyvédjelöltként, majd ügyvédként tevékenykedett, elsősorban cégjogi ügyekben, majd 2002-ben a Hungexpo és a Hungax Kiállításszervező Kft. jogi képviseletét látta el - aligha hihető, hogy médiával kapcsoltos ügyekben.

A fiatal médiatanácstag önéletrajza alapján rejtély, hogy mivel foglalkozott az elmúlt nyolc évben. A feltöltött dokumentum erre vonatkozóan semmilyen információval nem szolgál. A jelölőbizottság fideszes tagjai számára elegendő volt, hogy megjegyezte: "A fent nevezett cégek képviselete során médiajogi tapasztalatokat szereztem".

Utoljára hagytuk a Tanács korelnökét, Dr. Auer Jánost, aki kalandos életúttal került a médiafelügyelet legfelsőbb köreibe. 1982-től tengerészként és jogi előadóként kezdte pályáját, majd a Merkurnál és a Mahart Hajójavítónál volt jogtanácsos. 1992-ben evezett át más vizekre, amikor 6 évig a Westelnél töltötte be a jogtanácsosi pozíciót, majd hároméves kitérő (egyéni ügyvéd) után visszatért a mobilszolgáltatónál betöltött korábbi székéhez.

Műsorszolgáltatással és médiaszolgáltatással kapcsolatos tevékenységre aligha bukkanunk életútjában, nyilván a telekommunikációs multinál ellátott (közelebbről nem ismert) jogtanácsosi teendők azok, amelyek a kormánypárti többség szerint elegendőnek tűntek a megbízatás ellátására.

A médiatanács tagjait az Országgyűlés 9 évre választotta. Mostantól az ő kezükben van a döntés frekvenciákról, a közszolgálati médiáról és a finanszírozásáról is.