A Mal Zrt. helytartója Bakondi György, az UD Zrt. ügyvédje, a katasztrófahelyzetek specialistája. Katasztrófák tették ismertté minden értelemben.
Orbán Viktor remek káderesének bizonyult a titkosszolgálatokat korábban felügyelő Szilvásy György, amikor 2008 szeptemberében illegális fideszes titkosszolgálatnak [1] festette le az UD Zrt. nevű biztonsági céget, amelynek rendőrök lepték el [2] az irodáit. A súlyos vádak alól azóta tisztázott [3] vállalkozás vezetőjét, Horváth Józsefet a kormányváltás után a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-helyettésévé [4] nevezték ki, a felügyelőbizottsági tag [5] Bakondi György pedig először, június 5-én az árvízi újjépítést irányító miniszteri biztos [6], aztán júliusban a katasztrófavédelem főnöke, októberben pedig a Mal Zrt. irányítója lett.
Régi csibészek
Egyik egyenruhás üzletember sem volt új arc a Fidesz környékén. Horváth az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2002 között a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgató-helyettese [7] volt, hogy a hatalomra kerülő szocialisták rövid úton kirúgják. Nem feltétlenül volt ez a papírforma, hiszen a Kövér László által kinevezett káder a rendszerváltás előtt a hirhedt III/III-as csoportfőnökség egyik vezetője volt.
A rottweilert tartó, a búvárkodást és a (Schmitt köztársasági elnökhöz és Lázár Vilmos CBA-tulajdonos/Goj Motoros-alapítóhoz [8] hasonlóan) Harley Davidsonokat kedvelő, 57 éves Bakondi nem ennyire ijesztő múltú figura. A háromgyerekes, katonai és jogi diplomát szerzett tábornok a rendszerváltásig a határőrségnél szolgált, a röszkei átkelő parancsnokhelyettességétől a vezérőrnagyságig (és országos parancsnokhelyettességig) jutott, nyugdíjazták, majd a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2000-ben történt megalapításakor Pintér Sándor belügyminiszter annak vezetőjévé nevezte ki. A jogi végzettséggel is rendelkező extábornok 2002-ig irányította a szervezetet, akkor a hatalomra került MSZP lapátra tette, majd fel is jelentette.
Az ellenszenv talán annak is volt köszönhető, hogy a 2002-es választások előtt Bakondit a fideszes miniszterjelöltek között emlegették. A másik, sokkal konkrétabb ok a martinsalakos [9] házak ügye volt. Évtizedekkel ezelőtt Északkelet-Magyaroszág számos községében kevertek martinsalakot házak építőanyagához. Ez rossz ötletnek bizonyult, a kohászati melléktermékről ugyanis kiderült, hogy összetevői idővel elporlasztják a betont. A Fidesz-kormány biztost nevezett ki az életveszélyessé váló helyzet rendezésére, az ügy másik főszereplője az OKF-es Bakondi lett.
Közbeszerzés minden mennyiségben
"Egy jól működő budapesti ügyvédi iroda társtulajdonosa vagyok. Fő szakterületeim a közbeszerzések, a versenyjog, az adatvédelem, a környezetvédelem, az iparjogvédelem" – mondja magáról a Netlogon [10] a közösségi oldalakat láthatólag imádó jogász. A közbeszerzéseknek szakértője, de ez alkalommal azok sodorták kis híján nagy bajba. A vélelmezett fideszes törvénysértések kivizsgálásával megbízott szocialista Keller László, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal azzal vádolta meg Bakondiékat, hogy a martinsalakos házak újjáépítését közbeszerzési eljárás nélkül adták oda a rossz hírű Baumagnak, ami sokkal kisebb összegért az egész munkát alvállakozóknak osztotta le, a KEHI szerint 450 milliós kárt okozva az államnak.
Keller azt gyanította, hogy Bakondi javaslatára került képbe a Gyors Újrakezdésért (GYUK) Kht nevű, kifejezetten erre a projektre alapított közvetítő, amely 124 millió forint közpénzért dolgozott. Lamperth Mónika belügyminiszter komolyan vette a vádakat, és 2002 decemberében kirúgta Bakondit. A rendőrség viszont 2003-ban megszüntette a nyomozást, és hiába fellebbezett Keller, az ügyészség helyben hagyta a határozatot [11] . A közbeszerzési kérdést a Fidesz-kormány egyébként úgy oldotta meg, hogy katasztrófahelyzetet hirdetett, így nem volt kötelező a pályáztatás. A KEHI jelentése szerint a GYUK ügyvezető igazgatója régi munkatársa volt Bakondi Györgynek és feleségének.
Bakondit a sajtó a 2001 márciusi beregi Tisza-árvíz utáni újjáépítések miatt is kóstolgatta. Bár az újjépítést a helyi közvélemény leginkább korrupciós sorozatnak látta, a katasztrófavédelem főnökéről soha senki nem állította, hogy részt vett volna bármilyen törvénytelenségben.
Kirúgása után, a kétezres évek közepén Bakondi ügyvédként, a Darázs és Társai Ügyvédi Iroda [17] társtulajdonosaként praktizált, és bekerült az UD Zrt. felügyelőbizottságába, amellett, hogy ő volt a cég jogi képviselője. A cég sajtópereit a legutóbbi időkig ő vitte.
A kipróbált embert a második Fidesz-kormány tárt karokkal várta. Előbb árvízi újjáépítési biztos lett, majd visszahelyezték a katasztrófavédelem főnöki székébe. Talán azért, mert első ciklusában szakmai körökben többen szóvá tették, hogy miért nem tűzoltó lett a főparancsnok, 2010. június 15-én Schmitt Pál köztársasági elnök a nyugállományú határõr vezérõrnagyot tûzoltó vezérőrnagy rendfokozattal vette vissza az állományba.
A MAL Zrt. államosítása
október 5., kedd: A hétfői iszapkatasztrófa másnapján Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette [12] a Mal timföldgyárának tevékenységét, a termelés leállt.
október 9., szombat: "Ez az ügy nem úgy lesz elintézve, ahogy általában szoktak, új időszámítás kezdődik" – mondta [13] a Mal Zrt. további soráról Orbán miniszterelnök.
október 11., hétfő: A parlament elfogadta [14] a törvénymódosítást [15], ami lehetővé teszi, hogy az állam vészhelyzetben az irányítása alá vonjon bármilyen magáncéget. A Malt irányító helytartó Bakondi lett.
október 12. kedd: A cég irányítását Bakondi reggel átvette [16], 18 tagú, az ügyeket vivő titkárságot nevezett ki.
Talán mégsem ez volt Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófája.
1. Felhúztak Kolontár közepére egy új és drága gátat, ameddig az beszáradt iszap akkor sem folyna el, ha leomlana a tározó gátja.
2. Bő egy héttel a katasztrófa után visszaköltöztetik az embereket abba a faluba, amiről korábban kimondták, hogy ott nem lehet élni.
3. Újraindították a timföldgyár termelését anélkül, hogy betömték volna a tározó falán lévő lyukat.
4. Miniszterelnöki sugallatra a rendőrség előzetesbe helyezte a timföldgyár vezetőjét megalapozott gyanú nélkül.
5. A magyar légierő megfutamított egy osztrák turistarepülőgépet, vagy nem, attól függően, hogy melyik nap hiszünk a minisztériumnak.
6. A kormány derűsen megszemlélt egy megrepedt gátat, ami bármelyik pillanatban rájuk omolhatott volna.
