Környezetvédők, Fidesz-szövetséges civilek, illetve az LMP és a Jobbik alkotta alkalmi koalíció követeli a pécsi önkormányzat és a Pannon Hőerőmű Zrt. között 22 évre kötött szindikátusi szerződés felülvizsgálatát. A 2008-as megállapodás sajátos körülmények között köttetett.
Némileg eltérő okokból, radikálisan eltérő retorikával, ám mégis ugyanazt akarja a Jobbik és az LMP Pécsett: az önkormányzat és a várost hőenergiával ellátó Pannon Hőerőmű közötti szindikátusi szerződés módosítását. A két párt és a módosítást már régóta szorgalmazó helyi civilek váratlan segítséget kaptak Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkártól, aki szerint az erőmű által tüzelőfa elégetésével előállított energia nem tekinthető zöldnek, és így támogatásra sem jogosult.
A pécsi távhőszolgáltatás története sok szempontból hasonló a tavalyi vízmű-einstandhoz vezető vízműszolgáltatás történetéhez, egy lényeges különbséggel: a hőerőműt birtokló francia multit nem rúgták ki a városból, sőt. Az 1990-es évek végén a Pécsi Távhőszolgáltató Kft. (PÉTÁV) kisebbségi tulajdonrésze került a Pécsi Erőmű Rt.-hez (ma Pannon Hőerőmű Zrt.), amely egy külföldi befektetői csoport, az RPG tulajdonában volt. Az 1999 novemberében, az akkor Toller László vezette önkormányzat által tető alá hozott privatizációt heves kritikával illette a jobboldali ellenzék, miután a szocialista városvezetés "elfelejtette" informálni a közgyűlést, hogy a pályázat lejárta előtt még egy potenciális vevőjelölt jelentkezett a tulajdonrészre.
A jegyzőnek nem tetszett már az elején sem
Mindez csak időleges zavart okozott: a város és a hőerőmű között megkötötték az első szindikátusi szerződést, amely távhőszolgáltatás szakmai felelősségét a kisebbségi tulajdonos Pécsi Erőmű Rt.-re testálta. 2007 februárjában az akkor már Pannon Hőerőmű Zrt. névre hallgató, a Pannonpower Holdinghoz tartozó erőmű gazdát cserélt, miután az RPG a francia energiaszolgáltató multinak, a Dalkiának passzolta el.
Időközben a gáztámogatás megszűnésének köszönhetően a távhő ára Pécsett is drasztikusan megnőtt; ez adta az alapot a szindikátusi szerződés 2008 őszi módosításának, amely a vízműszolgáltatás pancserprivatizációja mellett a másik forró témája volt ekkor a pécsi közéletnek. Több hónapos előkészítés után a módosítást novemberben fogadta el a közgyűlés nagy többséggel, úgy, hogy azzal kapcsolatban komoly aggályok is felmerültek.
A beterjesztett szerződést véleményezve a főjegyzői hivatal úgy vélekedett, hogy a Pannon Hőerőmű Zrt. lényegében minden kockázatot a pécsi önkormányzatra hárít, amennyiben például a PÉTÁV fizetőképessége veszélybe kerülne, csak az önkormányzat köteles pótbefizetésre, a kisebbségi tulajdonos hőerőmű nem. A PÉTÁV által készített vélemény szintén arra figyelmeztette a városvezetést, hogy a város aránytalanul nagy terheket vállal fel tulajdonostársa helyett.
A módosított szindikátus szerződés egyrészt egészen 2030-ig bebetonozta a Pannon Hőerőmű pozícióit, kikötve, hogy 22 éven keresztül nem lehet újabb koncessziós pályázatot kiírni a távhőszolgáltatás üzemeltetésére, másrészt azt is rögzítette, hogy ezen időtartam alatt a PÉTÁV minden évben köteles 1650 terrajoule hőenergia átvételére, ellenkező esetében kötbért kell fizetnie kisebbségi tulajdonosának.
Túl nagy a kabát
Ez azért is aggályos a szerződés kritikusai szerint, mert az éghajlatváltozás, a szigetelési eljárások és lélekszám csökkenése, illetve az alternatív fűtési megoldások terjedése miatt egyáltalán nem lehet garantálni, hogy ez a hőmennyiség szükséges lesz. Mindez olyannyira nem teoretikus kifogás, hogy miután 2009-ben az előírt hőmennyiséget nem sikerült lekötni, a PÉTÁV-nak 57 millió forintot kellett fizetnie az erőmű részére.
A szerződés módosításáról szóló szavazás érdekesen alakult. Bár az akkor még ellenzékben lévő Fidesz kifogásolta a hosszú, 22 éves időtartamot, képviselői szinte kivétel nélkül megszavazták az előterjesztést, ahogy a szocialisták is. Nemmel csupán Tasnádi Péter polgármester, a Fidesz szövetséges Összefogás Pécsért háromfős frakciója, a SZDSZ két képviselője, az MDF egyfős minifrakciója, illetve a költségvetési bizottság akkori szocialista elnöke, illetve két fideszes képviselő szavazott.
A szerződés módosítás hivatalos indoka a távfűtés árának csökkentése volt, és ez meg is valósult: 2009 kora tavaszán az időközi polgármester választás kampányának kezdetén az akkori szocialista városvezetés kezdte meg az árcsökkentést, és a jó hagyományt aztán a májusban hatalomra került Fidesz is folytatta. Az MDF pécsi szervezete a szerződés miatt a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, amely érdekes határozatot hozott: bár a kontraktust több ponton versenyellenesnek minősítette, összességében mégsem látta problémásnak.
A polgármesteri kampányban nem csak az árcsökkentés kapcsán került elő a hőerőmű, hanem a később győztesnek bizonyuló Páva Zsolt miatt is, a fideszes politikus ugyanis frakcióvezetőként úgy szavazta meg a komoly aggályokat felvető szerződésmódosítást, hogy jogászként dolgozott a cégnek. Páva nem tagadta a munkaszerződés meglétét, ám arra hivatkozott, hogy a város számára előnyös javaslatot szavazott meg. Ezen véleménye mellett 2009 októberében is kitartott, amikor a távhőszerződést minősítette előnyösnek a város számára a vízműszolgáltatásról szólóval összevetve.
A biomassza gate
Az MDF városi elnöke, Füredi Péter 2009 júniusában kezdeményezte a szerződés módosítását, azt azonban a frissen városvezetővé avanzsált Fidesz-KDNP annyira sem érezte aggályosnak, mint bő fél évvel korábban, és természetesen a szocialisták is kitartottak. A szerződés most a parlamenti újoncok fellépésének és Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár határozott állásfoglalásának köszönhetően került újra az érdeklődés középpontjába.
Saját hitvallása szerint a Pannon Hőerőmű működésének fontos részét képezi a "zöld energia", amelyet biomassza elégetése révén állít elő egyre nagyobb arányban; a szindikátusi szerződésben a biomassza tüzelés fejlesztése is szerepel. A tubesre tervezett lokátor mellett más környezetvédelmi ügyekkel is foglalkozó Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) már korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a többek között a Mecseki erdőkből származó tüzelőfa elégetésével előállított hőenergia nem igazán nevezhető zöldnek, a Pannonpower Biomassza programjával kapcsolatban pedig a Pécsi Tudományegyetem szakértői is komoly kifogásokat fogalmaztak meg.
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár lényegben a civileknek adott igazat, amikor a CMM megkeresésére írt levelében szeptember elején leszögezte, hogy a tűzifa elégetését nem tekintik zöldenergiának, és a későbbiekben a jogszabályi környezetet úgy módosítják, hogy ez a fajta energia előállítás nem lesz jogosult a zöldenergia után járó támogatási formákra, ami a szerződés értelmében a biomassza tüzelésű fejlesztéseket támogató önkormányzat számára sem jó hír.
A pécsi közgyűlésbe készülő Jobbik és LMP (szemben több nagyvárossal, a két friss parlamenti párt kifejezetten jól abszolválta Pécsett a jelöltállítást) szintén a szerződés módosítását helyezte kampányának hangsúlyos helyére, természetesen eltérő retorikával: az LMP a „biomassza-propaganda” kipukkanását látja Illés Zoltán állásfoglalásában, a Jobbik pedig a külföldi tulajdonosok mohóságától óvja a pécsieket.
A szövevényes üggyel kapcsolatban a Pannonpower véleményére is kíváncsiak lettünk volna, ám a cég nem kívánt nyilatkozni.
