"Nem büntetni, megoldani kell a nyomort" - kibukott a szakma Pintér tervén
A nyomort nem büntetni, megoldani kell - fogalmazott a Menhely Alapítvány egyik munkatársa a Belügyminisztérium keddi közleményére és a tervezett törvénymódosításra reagálva. A tárca lehetőséget adna arra, hogy kitiltsák és szabálysértési eljárás alá vonhassák az utcán, köztereken alvókat, lakókat. A témában jártas szakértők remélik, hogy csak durva megfogalmazásról van szó, és kikéri a kormány a véleményüket a kérdésben.
Brutális eszköz, durva megfogalmazás - így kommentálta Matlári Ferenc, a Menhely Alapítvány (MA) munkatársa a Belügyminisztérium (BM) keddi közleményében olvashatókat. A tárca egy olyan törvénymódosítást tervez, amely a közterületeket "nem rendeltetésszerűen használókat" szabálysértési bírsággal sújtaná. A tervezet indoklásából kiderült: a hajléktalan emberek kiszorítása a Pintér Sándor által vezetett minisztérium célja. A téma szakértői egyetértenek azzal, hogy beszélni kell a problémáról, ugyanakkor sérelmezik, hogy kifejezetten a hajléktalanokra élezik ki a módosítást.
Durva és felesleges
"..annak érdekében, hogy a közterületek nem rendeltetésszerű használatának esetkörére (pl. hajléktalanok életvitelszerű ott lakása) az önkormányzatoknak lehetőségük legyen szigorúbb közterületi szabályok és szankciók megállapítására helyi rendeletükben pl. a hajléktalanok kitiltására a közterületekről. A (2) bekezdésben a törvényi felhatalmazás alapján az önkormányzat lehetőséget kap a rendeltetésellenes és engedély, megállapodás nélküli használat (pl. a közterületen történő lakás, alvás) szankcionálására. Miután a szabálysértéssé nyilvánítás esetén a végrehajtás feltételrendszerét meg kell teremteni, az erre vonatkozó szabályozást 2011. május 15-vel indokolt csak hatályba léptetni." - olvasható az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, és a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló dokumentumban.
A hét elején a BM egy közleményben tudatta, hogy "eltökélt" abban, hogy "rendet teremt", mert "jogos állampolgári elvárás, hogy például az aluljárók kulturált állapotúak, szabadon átjárhatóak legyenek". Hozzátették: a szociálisan nehéz helyzetbe került embereken nem azzal lehet segíteni, hogy megengedjük számukra a közterületek elfoglalását. "A szociális gondok ilyen irányú kezelése a probléma szőnyeg alá söprését jelentette idáig, amelyen mi változtatunk" - tudatták és megígérték, hogy az önkormányzatoknak "segítséget tudnak nyújtani az illetékes állami intézmények".
Hogy pontosan kivel egyeztet a kormány vagy a BM, nem tudni, az azonban biztos, nem a kérdéskört egyik legjobban ismerő Menhely Alapítvánnyal (MA). Matlári Ferenc, a szervezet egyik munkatársa elmondta: örülnének neki, ha nem utólag kellene megfogalmazniuk aggályaikat, ezért szívesen állnak a kormány rendelkezésére. "Több mint 5 éve letettünk az asztalra egy tanulmányt, melyben a probléma hosszú távú megoldására tettünk javaslatot. Az előző kormány nem reagált rá, úgy tudom, a jelenlegi kabinet is ismeri ezt a tanulmányt. Gondolkodunk, hogy beszélgetést kezdeményezünk a témában" - fogalmazott az alapítvány munkatársa, aki nemcsak a konkrétumokat hiányolja, de a megfogalmazással kapcsolatban is aggályai merültek fel.
"Felesleges kihegyezni a hajléktalanokra a jogszabályt, hiszen már most szabálysértési eljárás alá vonható az, aki például az utcán végzi a dolgát" - mondta a hajléktalanok életkörülményeinek javításáért küzdő MA illetékese, utalva a köztereket rendre feldúló és összepiszkító csoportokra. Matlári Ferencnek nem csak a kihegyezés, de a kitiltás is szemet szúrt. "Brutális eszköz. A futballhuligánokat és a családon belüli erőszakot elkövetőket szokták bizonyos területekről kitiltani. Mit tegyen például az, akit kitiltottak egy aluljáróból, térről, és pont ott vagy arrafelé lenne dolga?" - sorolta a problémákat az MA munkatársa, ugyanakkor kihangsúlyozta: az alapítvány egyetért azzal, hogy nem megoldás, hogy a nehéz helyzetbe került emberek az utcán élik életüket. De nem csak a menhelynél dolgozókat foglalkoztatja a törvénymódosítás.
Nem csak morális, de jogi kérdéseket is felvet a tervezett módosítás. A Társaság a Szabadságjogokért munkatársai úgy vélik: a tervezett jogszabály-módosítás illeszkedik a korábban meghozott kormányzati intézkedések sorába, amely társadalmi problémákra keres az alkotmányos elveket figyelmen kívül hagyó, tudományosan alá nem támasztott látszatmegoldásokat.
A Város Mindenkié Mozgalom elfogadhatatlannak tartja a BM tervét, mert "építésügyi, köztisztasági, és rendészeti ügyként kezel egy szociális problémát", ráadásul az önkormányzatok felhatalmazást kapnának arra, hogy a megfelelő szociális és lakhatási intézkedések hiányában a fedél nélkül élő embereket büntessék azért, mert közterületen kénytelen aludni és élni. A TASZ, a Menhely Alapítvány és a Város Mindenkié Mozgalom közös közleményben fejezte ki nemtetszését.
Úgy vélik: a tervezett módosítás nyomán esetlegesen elfogadott rendeletek több szempontból is problémásak lehetnek. "Aggályosnak tartjuk, hogy a minisztérium rendészeti válaszokat kíván adni egy szociális problémára. A hajléktalan embereknek a szociális szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztésére és az alacsony jövedelműek számára elérhető lakhatási megoldások biztosítására van szüksége a kormány részéről, nem bírságolásra". Szerintük a tervezett törvénymódosítás nyomán megalkotott önkormányzati rendeletek nem állnák ki az alkotmányosság próbáját, ugyanis azok nagy valószínűséggel sértenének alapvető jogokat - így tartalmukban alkotmányellenesek lennének. "A szabálysértési jogszabályok jelenleg is tartalmaznak olyan tényállásokat - például zaklató módon történő koldulás -, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatóságok a mások jogait ténylegesen sértő magatartásokkal szemben eljárjanak" - tudatták véleményüket, továbbá a tervezet érintett paragrafusának visszavonását sürgetik, és arra kérik a velük egyetértőket, hogy ragadjanak klaviatúrát és írjanak a BM-nek ezzel a szöveggel:
"Mint felelősen gondolkodó és cselekvő magyar állampolgár kijelentem, hogy a 2010. szept. 2-án a Belügyminisztérium honlapján megjelent >Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, és a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról< című törvényjavaslat 4.§-a számomra elfogadhatatlan.
A XXI. század Európájában megengedhetetlen, hogy a társadalom egyenlőtlenségeinek kárvallottjait hibáztassák és büntessék helyzetükért. Elvárom Belügyminiszter úrtól, hogy a 4. paragrafust törölje a törvényjavaslatból, biztosítsa, hogy a Magyar Köztársaságban egyetlen állampolgár alkotmányos jogai se sérüljenek azért, mert az utcán kénytelen élni, és tegyen lépéseket azért, hogy a hajléktalan emberek üldözése helyett a kormány és az önkormányzatok is a hajléktalanság felszámolásához szükséges szociálpolitikai intézkedések megvalósításán dolgozzanak."
Egyre többen Pintér ellen
Lapunk kérdései nyomán a Magyar Mentőszolgálat Alapítvány általános igazgatója, Oláh János is csatlakozott a mozgalomhoz, számára is elfogadhatatlan a BM javaslata. Úgy véli, a hajléktalanságot mint összetett egyéni és társadalmi szociális problémát csak és kizárólag megfelelő szociális és lakhatási intézkedésekkel és a szociális ellátórendszer céltudatos fejlesztésével, támogatásával lehet "kezelni" (nem lehet építésügyi, rendészeti ügyként kezelni). "Nem lehet a tönkrement egzisztenciájú, fedél nélkül élő embereket büntetni azért, mert közterületen élnek és alszanak, és a szabálysértés során kiszabott (kiszabható) pénzbüntetés egy teljes és mély egzisztenciális, szociális válságban lévő hajléktalannal szemben nem vezethet semmilyen eredményre, inkább erősíti a társadalomból való számkivetettség érzését, "űzött vadat" csinál a fedél nélkül maradtakból" - fogalmazott Oláh a Hírszerzőnek adott válaszában.
Szerinte akarata ellenére nem kényszeríthető senki arra, hogy igénybe vegye a szociális ellátórendszer által felkínált lehetőségek bármelyikét, az ellátás(ok) elfogadása ugyanis minden esetben önkéntes.
A jogi, etikai és morális kérdéseken túl a kivitelezés is további kérdéseket vetett fel a Menhely Alapítvány dolgozójában. Hogyan lehetne a szabálysértési eljárást lefolytatni, miből fizetné a büntetést az érintett, mi alapján "számít valaki hajléktalannak", a BM nem mondta meg, hová küldené a hajléktalanokat, milyen ellátórendszert alakítana ki a kormány a probléma megoldására. A Hírszerző hiába tette fel a szakértő kérdéseit a minisztériumnak, annyit mondtak csak: várhatóan az őszi ülésszakban tárgyalja a parlament a jogszabályt, az egyeztetések pedig zajlanak, addig "kis türelmet kérnek".
