Megugrott a magyar csődkockázat
A hétvégi magyarországi események hatására, miszerint eredménytelenül zárultak, megszakadtak a tárgyalások az EU-IMF-küldöttség és a kormány között, Magyarország csődkockázati mutatója is megugrott a hétfői kereskedésben. Ezzel a világ tizedik legkockázatosabb országa vagyunk. A magyar piacok a reggeli órákban komoly eladói nyomás alá kerültek, ami azóta némiképp csillapodott.
A magyar eszközök rendkívüli eladói nyomás alá kerültek [1] a hétfő reggeli órákban, a forint jelentős réssel nyitott, az állampapírhozamok 20-30 bázisponttal, vagyis 0,2-0,3 százalékponttal emelkedtek, a budapesti értéktőzsde pedig 4 százalékot veszített nyitásban értékéből. Az EU-IMF-delegáció idő előtti távozása tehát negatívan érintette a magyar piacokat, és ez alól az ország csődkockázati mutatója sem menekült – írja a Portfolio.hu.
Az 5 éves CDS-felár hétfő reggel a 365 bázispontos szint környékén is járt, ami jelentős ugrást jelent a pénteken tapasztalt 320 bázispont körüli szintekről. A magyar országkockázati mutató némiképp csökkent a piacok délelőtti megnyugvásával párhuzamosan.
Magyarország (az 5 éves CDS-felárból számított csődkockázati valószínűség alapján) a 10. legkockázatosabb állam a világon.
A magyar CDS-felár (elsősorban) a hétvégi hazai fejlemények miatt bő egy hónapos csúcsa közelébe emelkedett, legutóbb június elején járt ilyen magasan, amikor a kormányzati kommunikáció okozott pánikot a magyar piacokon.
Ha a CDS-felár emelkedik, az azonnal meglátszik az államadósság-finanszírozás mellett a devizahitelesek terheiben is: ez a mutató ugyanis nagyban meghatározza, hogy a magyar bankok mennyivel az adott deviza piaci kamata felett kapnak hitelt, refinanszírozást, ennek plusz terheit pedig eddig is az ügyfeleknek kellett végső soron megfizetni.
