Orbán nem nyúlhat Simor pénzéhez
Váratlanul gyorsan megszületett, de tartalmában semmilyen meglepetést nem hozott az Európai Központi Bank elvileg kötelező erejű véleménye az MNB-törvény módosításáról: mandátumuk lejártáig a hivatalban levő jegybanki vezetők bére nem csökkenthető - mondta ki sokadszorra, ezúttal a magyar megkeresésre az EKB. Így a Simor András jegybankelnök, illetve közvetve a jegybanki alelnökök és monetáris tanácsi tagok fizetésének csökkentésére vonatkozó törvényjavaslatot nem fogadhatja el a parlament, igaz, ahogy a frankfurti levélből kiderül, az egyeztetés előtt beterjeszteni sem kellett volna. Ha mégis megteszik, az EKB bírósághoz fordulhat.
A módosítás csak a jövőre vonatkozhat, a törvényjavaslatnak kifejezetten tartalmaznia kell az erre irányuló rendelkezést, a hivatalban levő elnök és az MNB döntéshozó testületeinek tagjainak fizetését nem lehet csökkenteni - áll a frankfurti bank a magyar kormány megkeresésére készült véleményében. Az anyagot hétfőn tette ki honlapjára az Európai Központi Bank (magyarul itt olvasható, pdf formátumban).
Bírósághoz mehet az EKB
Ha a központi bank úgy ítéli meg, hogy az uniós jogot sértő megoldást tervez egy tagország (Magyarország az eurózónának nem, de az EU-nak és a központi bankok rendszerének tagja), figyelmeztet, felszólít. Ha pedig ezeknek nincs hatása, az Európai Bizottsághoz fordulhat, és a brüsszeli testületen keresztül vagy közvetlenül az Európai Bíróság előtt támadhatja meg a jogszabályt.
Az EKB-elnök Jean-Claude Trichet aláírásával kiadott vélemény - ahogy az ötoldalas anyag maga is utal rá - csak megerősítése az EKB hasonló ügyekben már többször megfogalmazott álláspontját. Eszerint a jegybanki függetlenségnek része a nemzeti bankok vezetőinek személyi függetlensége, amit egyebek közt éppen az véd, hogy nem lehet módosítani a kinevezésükkor érvényes feltételeken. A vélemény tovább megy ennél, kimondta azt is: a magyar hatóságok kötelesek biztosítani azt, hogy az MNB munkavállalóinak javadalmazására vonatkozó jogszabályok bármely módosításáról "az MNB-vel együttműködésben szülessen döntés, kellően figyelembe véve az MNB véleményét". Egyszerűsítve: a kormány maximum olyan törvényjavaslatot készíthet elő, ami a Simor Andrást 2013-ban követő új jegybankelnök fizetésére vonatkozik, de azt is csak az MNB-vel együttműködve.
De nemcsak a jegybankelnök fizetését nem korlátozhatja a kormány, kizárólag az ő egyetértésével szólhatnak bele a jegybanki fizetésekbe is. A vélemény leszögezi: “amint azt az EKB 2008. és 2010. évi konvergenciajelentései megismételték és több EKB-vélemény is hangsúlyozta, a jegybank pénzügyi függetlenségének egyik vonatkozását alkotó, munkavállalókkal kapcsolatos kérdésekben fennálló autonómiát érintő kérdésekben a tagállamok nem csorbíthatják a jegybank feladatai független ellátásához szükséges, képesített munkavállalók alkalmazására és megtartására irányuló képességét.”
Nem tetszett a kormány kapkodása
"Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben kellő módon tenne eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségének" - a vélemény ezen mondata már a kormány és az EKB közötti kötelező együttműködés gyakorlatára vonatkozik. Az EKB kritikusan megjegyzi: július 1-én kapta meg véleményezésre az MNB-törvény módosításáról szóló, jelenleg a parlament előtt levő törvénytervezetet. Leszögezik: még különlegesen sürgös esetekben is legalább egy hónapot kellene biztosítani az EKB véleményének kikérésére - ám a magyar törvénymódosítást nem is tartják ebbe a kategóriába tartozónak. Ráadásul információik szerint a kormány július 19-ig szeretné elfogadtatni a parlamenttel a törvénymódosítást. Az EKB leszögezi: a jogszabálytervezetről olyan időpontban kell konzultálni, ami lehetővé teszi a frankfurti vélemény figyelembe vételét, jelen esetben a javaslat törvényhozásbeli tárgyalását fel kellett volna függeszteni.
Az előző Orbán-kormány döntött Simor mostani pénzéről
Simor fizetésének csökkentése június 8-án, Orbán Viktor 29 pontos csomagjának [2] ismertetésekor került elő: ekkor jelentették be, hogy nemcsak a kormány közvetlen irányítása alá tartozó intézmények és cégek vonatkozásában vezetnek be kétmillió forintos bérplafont, hanem azt - mint a miniszterelnök külön is kiemelte - az MNB-nél is. A fizetéscsökkentés Simor esetében negyedelést jelentett volna, jelenleg havi több mint 8 millió forint bruttót kap. Érdekesség: az összeg, amit most az Orbán-kormány csökkenteni akar, az előző Orbán-kormánynak köszönhetően annyi, amennyi. A jegybanktörvényt még Járai Zsigmond nyújtotta be - nem sokkal jegybankelnökké választása előtt a parlamentnek. Ez rögzítette, hogy az akkori alapfizetést minden évben a konvergenciaprogramban szereplő várható inflációval kell növelni - azaz Simor ma éppen az inflációnak megfelelő mértékben keres többet, mint 2000 és 2006 között Járai Zsigmond, úgyis mondhatnánk, egyszerűen csak megőrizte keresete értékét.
A fizetéscsökkentéshez a kormány több nyilatkozat [3] szerint annak ellenére ragaszkodott [4], hogy hamar kiderült: a törvénymódosításnak nincs reális esélye [5], hiszen az EKB több korábbi esetben vétót emelt hasonló tartalmú javaslatok ellen. Legutóbb a múlt hét végén a román jegybanki dolgozók fizetésének csökkentését utasította el az EKB [6]. A fizetéskérdés így egyértelműen olyan látszatot kapott, hogy az valójában csak egy eleme a kormány és a jegybank között már a választások estéjén kiújult háborúnak [7]. Az offshore-lovagként emlegetett Simor András mára a gazdaságirányítás egyetlen olyan szereplője maradt, [8] akit nem a jelenlegi kormány ültetett székébe, noha lecserélése teljesen egyértelmű szándéka volt a kabinetnek.
