Az állami cégek gazdálkodása nem lesz közérdekű adat - a kormányülésekről csak összefoglaló készül
A nemrég beterjesztett adóügyi salátatörvény megszüntetné a többségi állami tulajdonú cégek adatainak nyilvánosságát, ami elbizonytalaníthatja az adatigénylési ügyekben jelenleg megengedő gyakorlatot folytató bíróságokat. A kormányülésekről mostantól csak összefoglaló készül, ami azonban jogszabályba ütközik.
A többségi állami és önkormányzati (valamint költségvetési szervi és közalapítványi) befolyás alatt álló cégek, és a nevükben eljáró személyek ma még nem hivatkozhatnak arra, hogy a tevékenységükkel kapcsolatos adatok üzleti titoknak minősülnek. Az államháztartási törvény szerint ugyanis közfeladatot látnak el, és az adatigénylési perekben ezt többnyire a bíróságok is így ítélték meg.
A közpénzből gazdálkodó cégek átláthatósága elősegíti a közvagyonnal való hatékony gazdálkodást, és megkönnyíti, hogy a pazarló és korrupciógyanús ügyletek a nyilvánosságra kerüljenek.
Miért nem közérdekű adat az állami cégek gazdálkodása?
Épp ennek köszönhetően ismerhette meg a közvélemény a közelmúltban az állami tulajdonú vállalatok vezetőinek béreit, a BKV reklámszerződéseit, vagy a Magyar Fejlesztési Bank sávolyi dokumentumait. Minderről két jogszabály, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. (Ávt), valamint az államháztartásról szóló 1992 évi XXXVIII. törvény (Áht) rendelkezik. Utóbbiba idén januártól pont azért került be az állami cégek adatainak nyilvánosságáról szóló rész, hogy a bíróságok kedvező gyakorlatát a törvény tovább erősítse.
Csakhogy a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által a múlt héten benyújtott adóügyi törvényjavaslat [1] (pdf) hatálytalanítaná az Áht vonatkozó rendelkezését. Ez önmagában még nem okozna nagy gondot, hiszen egyelőre nincs jele, hogy a kormány az Ávt-hez is hozzányúlna. A változtatás azonban mindenképpen indokolatlan, LMP-s képviselők emiatt módosító indítvánnyal törölnék a vonatkozó pontot, a Transparency International pedig csütörtökön közleményben tiltakozott ellene.
A törvényjavaslatot az előírás ellenére nem küldték meg véleményezésre az adatvédelmi ombudsmannak, de Jóri András így is vizsgálni tervezi a kérdést. Miként arra Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért információszabadság-programjának vezetője felhívja a figyelmet, amennyiben a parlament a javaslatot az eredeti formában fogadja el, a titkolózni vágyó társaságok mostantól arra hivatkozhatnak a bíróságon, hogy a jogalkotó legfrissebb szándéka szerint az adataik már nem számítanak közérdekűnek.
A kormányülésekről csak összefoglaló készül
Az első Orbán-kormány egyik sokat kritizált intézkedése volt, hogy a kabinet üléseiről szó szerinti jegyzőkönyv nem, csak összefoglaló készült. 2002-ben visszaállították a szó szerinti jegyzőkönyvezést és a hangfelvétel-készítést, igaz, azokat meg rendre titkosították. Civil szervezetek a jegyzőkönyvek nyilvánosságát csak bírósági úton tudták kikényszeríteni.
Miként a Fidesz honlapján olvasható [2], Pelczné Gáll Ildikó 2007-ben képviselői jogosultságával élve szeretette volna megtudni, hogy név szerint melyik kormánytagok támogatták azt a törvényjavaslatot, amelyik lehetővé tette volna, hogy a 14-18 év közötti fiatalokról beleegyezésükkel saját használatra pornográf felvétel készülhessenek.
Pelcznének nem tették lehetővé hogy belenézzen a jegyzőkönyvbe, így nem tudhatta meg, hogy "melyik miniszter milyen véleményt formált meg erről a témáról". Az azóta Brüsszelben képviselősködő fideszes politikusnak a második Fidesz-kormány alatt azonban már esélye sem lenne, hogy ilyesmit megtudjon, ugyanis a kormányülések jegyzőkönyve a szavazatokat nem, csak azok arányát rögzíti.
A Magyar Közlöny szerdai számában [3] (pdf) jelent meg a kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010-es kormányhatározat. Ebben olvasható az alábbi, a kormányülések jegyzőkönyvezését és a hangfelvétel készítését újraszabályozó, az érthetetlenségig nyakatekert mondat: "A Kormány ülésérõl összefoglaló és a Kormány tagjának kérésére, indokolt esetben és a miniszterelnök engedélyével rögtön, továbbá az ülés végén az összefoglaló elkészítésére alkalmas hangfelvétel készül."
Írásos összefoglaló tehát minden ülésről, hangfelvétel viszont csak kérésre, és a miniszterelnök engedélyével készülhet. Hogy az ülés végén milyen hangfelvételt lehet (és érdemes) készíteni, azt azonban a legjobb szándékkal sem lehet kitalálni vagy kibogarászni a szövegből.
Orbán Viktor törvényt sérthet?
Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszter május végén ígéretet tett [4], hogy a kormányülések jegyzőkönyvezésekor eleget tesznek a jogszabályi kötelezettségeknek. Ez az ígéret egyelőre bukni látszik.
Az idézett kormányhatározatnál a joghierarchiában jóval magasabban álló, a központi államigazgatási szervekről szóló 2010. évi XLIII. (már az új parlamenti többség által elfogadott) törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy "a Kormány üléseiről hangfelvétel készül, mely – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvános." Azaz ha az ülésekről nem készül hangfelvétel, illetve ha a diktafon bekapcsolását a miniszterelnök nem engedélyezi, az egyértelmű törvénysértésnek számít.
