Magyarországon valószínűleg már tavaly véget ért a recesszió és az idén már növekedés várható - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) térségi előrejelzésében.
Az EBRD 2010 májusi zágrábi közgyűlése alkalmából kiadott előrejelzés szerint a bank a tevékenységi területéhez tartozó harminc országban átlagosan 3,7 százalékos gazdasági növekedést vár 2010-re az előző, januári prognózisban szereplő 3,3 százalék helyett. A bank indoklása szerint a felülvizsgálat azt tükrözi, hogy az EBRD immár növekedést jósol több olyan térségi gazdaságban, amelyekben a korábbi előrejelzés még folytatódó idei recessziót valószínűsített. E javított kilátású országok között van Magyarország, Oroszország, Törökország és Ukrajna.
Magyarországról a zágrábi közgyűlésen kiadott - a bank londoni központja által ismertetett - prognózis 22 oldalas részletes kifejtésében az áll: a magyar gazdaság recessziója valószínűleg 2009 negyedik negyedévében véget ért, miután az export fellendülése felélesztette az ipari termelést. A hazai keresletet továbbra is lenyomja a munkanélküliség - amely az idei első negyedévben erőteljesen emelkedett -, valamint a gyenge hitelezési aktivitás. A magyar gazdaságnak azonban jót tett a piaci kondíciók jelentős javulása, amelyet a leköszönő szocialista kormány költségvetési konszolidációs erőfeszítései támasztanak alá, és ez lehetővé tette a magyar jegybanknak a pénzügypolitika nagymértékű lazítását. Mindezek eredményeként Magyarországon 2010-ben várhatóan már "szerény" mértékű gazdasági növekedés lesz - áll az EBRD friss előrejelzésében.
A bank szerint ugyanakkor kockázati forrás, hogy a megalakuló Fidesz-kormány költségvetési programja "egyelőre nem egyértelmű", emellett Magyarország - a magas közadósság-teher miatt - továbbra is ki van téve a befektetői hangulat változásainak. Az EBRD-előrejelzéshez fűzött táblázatos kimutatás szerint Magyarországon tavaly 6,3 százalékkal esett a hazai össztermék (GDP) - a bank előző előrejelzésében még 6,7 százalékos visszaesés szerepelt 2009 egészére -, az idén pedig már 1,0 százalékos növekedés várható a magyar gazdaságban. Az EBRD januári térségi prognózisa még 0,6 százalékos idei egész évi GDP-mínuszt jósolt Magyarországnak, de már ez is javított előrejelzés volt; a még eggyel korábbi, tavaly októberben kiadott EBRD-prognózisban 0,9 százalékos magyarországi visszaesés szerepelt 2010-re. A bank 2011-re 2,3 százalékos magyar gazdasági növekedést valószínűsít az új, felülvizsgált térségi előrejelzésben. Az idei magyarországi gazdasági növekedést más nagy londoni házak is jósolják.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének szakértői minapi elemzésükben azt írták: ha nem vennék számításba az esetleges további magyarországi költségvetési szigorítás, valamint az euróövezeti piaci stressz kockázatait, hajlanának arra, hogy javítsák a magyar gazdaságra érvényben tartott, fél százalékos idei egész évi növekedésről szóló előrejelzésüket. A ház szerint a magyarországi növekedés folytatódása szempontjából kedvező, hogy a német ipari termelés és a feldolgozó szektorbeli rendelésállomány legfrissebb adatai erőteljesek.
Az EBRD szombaton kiadott új prognózisa szerint a legélesebb gazdasági aktivitási fordulat a tevékenységi területhez tartozó országcsoporton belül Ukrajnában megy végbe. Itt tavaly 15,1 százalékkal zuhant a GDP-érték, az EBRD várakozása szerint ugyanakkor az idén már 4,0 százalékkal növekszik az ukrán gazdaság teljesítménye. Ez előző prognózisban még 3,0 százalékos idei ukrajnai növekedés szerepelt. Az EBRD rontotta ugyanakkor Bulgáriára és Romániára adott idei GDP-előrejelzéseit, az előbbi esetében stagnálásról 1,2 százalékos visszaesésre, az utóbbiéban pedig 1,3 százalékos növekedésről zéró növekedésre. A bank indoklása szerint mindkét országban jelentős pótlólagos államháztartási kiigazításokról született döntés, és ez visszafogja a belső keresletet.
Az EBRD az elemzésben "bíztatónak" nevezi, hogy a görög adósságválság hatásai "még nem gyűrűztek át jelentős mértékben" a bank működési területéhez tartozó átalakuló gazdaságokba. A bank szerint azonban ennek lehetősége továbbra is fennáll, különösen a délkelet-európai országokban, amelyekben a görög bankok erőteljesen jelen vannak.
