Tragédiába torkollhat a devizahitelek forintra váltása 2010. május 10.
Május első hetének egyik legforróbb témáját, a devizahitelek egy részének forintosítását vetítette elő a Raskó György - Juhász Gábor szerzőpáros, illetve Matolcsy György. Bár alapvetően a szándék nemes, a program kidolgozatlansága és ilyen formában történő kommunikációja rendkívül kockázatos, sőt azt is ki lehet mondani, hogy a program jelenlegi formájában átgondolatlannak, technikailag nehezen megvalósíthatónak tűnik. Az izgatott állapotban lévő nemzetközi tőkepiac ezt könnyen veheti a forint elleni támadásra szóló felhívásnak, amely beláthatatlan következményekhez vezethet....
Simor András: Százmilliárdokba kerülne a devizahitlek átváltása
Sok százmilliárd forintos költséget jelentene a devizaalapú hitelek átváltása forinthitelre, ami az árfolyam- illetve a kamatkülönbségből adódna. A kérdés az, hogy az állam, a bankok vagy a hitelfelvevők viseljék-e ezt a költséget – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MTV vasárnap esti műsorában.
A devizaalapú jelzáloghitelek átlagos futamideje 13 év, ezek átváltása forintra sok százmilliárdos költséget jelentene – jelentette ki a jegybank elnöke. Egyrészt az árfolyam miatt, hiszen például a svájci frankhitelt felvevők nagytöbbsége 150-160 forinton szerződött, most pedig 198-200 forint az árfolyam. Az átváltás másik költségtényezője a kamat: noha a forintkamatok jelentősen csökkentek, még mindig magasabbak a devizahitelek kamatainál. A kérdés az, hogy az említett veszteséget ki viselje: az állam, a hitelt nyújtó bankok, vagy a hitelfelvevők – vetette fel a jegybank elnöke.
Simor véleménye szerint a mai helyzet nagyon konzervatív, nagyon megfontolt fiskális politikát indokol. Európában az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatban kockázatok vannak. Olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely hihető a piacok, a finanszírozók, a befektetők számára, hogy Magyarország ki tudja nőni az államadósságot. Ehhez részben a növekedést élénkítő, részben a költségvetés hiányát folyamatosan csökkentő intézkedésekre van szükség.
Mivel Magyarországnak 2011 végére három százalékra kell leszorítani az államháztartás GDP arányos hiányát, nehezen képzelhető el, hogy az IMF-el illetve az Európai Unióval meg lehetne egyezni abban, hogy az idei illetve a jövő évi deficitcélt jelentősen növelje az új kormány - közölte az MNB elnöke. Hozzátette: most a világban a költségvetési hiányok csökkentése és nem a növelése van napirenden.
