Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Kormánykrónika

2010 májusában megkezdődött az Orbán kormány korszaka. Krónika arról, ami tetszik és ami tetszik.

Címkék

29 pont (13) adócsökkentés (97) adóforradalom (84) alkotmány (84) alkotmánybíróság (40) államcsőd (81) államosítás (26) apeh (7) áremelés (18) ász (14) babarczy (5) bajnai (22) bankadó (25) bayer (6) befektetők (5) benzinár (5) bérek (12) bkv (15) budapest (6) centrális (11) cenzúra (64) cinizmus (69) demokrácia (173) devizahitel (25) devizaválság (34) egészségügy (30) egyeztetés (52) egyház (7) előzmények (15) elszámoltatás (8) eu (133) fellegi (27) fidesztized (7) foglalkoztatás (34) forintválság (14) gdp (45) határontúli magyarok (5) hazugság (133) hende (9) hm (5) hoffman rózsa (11) idézet (191) igazszágszolgáltatás (49) ígéretek (99) imf (69) járai (17) jogalkotás (17) jogállam (45) kétharmados többség (48) kettős állampolgárság (5) költségvetés (131) költségvetési tanács (14) korrupció (19) kósa (19) kövér (9) közbeszerzés (37) közbiztonság (8) közérdek magánérdek (6) közszféra (39) közszolgák (31) közvéleménykutatás (11) ksh (5) kubatov (5) különadó (18) lázár (40) leminősítés (26) leszámolás (11) lex (15) magyar nemzet (8) mal zrt (7) martonyi (5) matolcsy (182) máv (10) média (169) médiatanács (66) meggyes (12) megszorítás (88) mnb (17) mnyp (69) mol (11) mti (15) mtv (38) multi (13) munkanélküliség (7) mutyi (183) navracsics (31) nem tetszik (62) népszavazás (9) ner (40) nyilvánosság (55) nyugdíj (54) oét (5) oktatás (39) oligarcha (29) önkormányzat (58) önkormányzati adósság (19) orbán (194) orbán csomag (35) országimázs (102) ovb (5) papcsák (12) parlament (21) pintér (17) posta (5) rogán (20) rokonok (26) sajtó (96) schmitt pál (24) selmeczi (7) semjén (9) simor (6) sólyom lászló (11) szíjjártó (44) színház (8) tahó (19) tarlós (15) tetszik (14) trükkök százai (113) tüntetés (8) ügyészség (24) válságadó (20) varga mihály (10) vezetőváltások (67) világszabadalom (69) zemberekkel fizettetik meg (32) zsarolás (32) Címkefelhő

Friss topikok

Linkblog

2011.07.21. 18:02 Kormánykrónikás

A manyup vagyon de facto el van költve

Címkék: nyugdíj államosítás mnyp

Szerkezeti reformok nélkül nincs sok értelme az állami vállalatok pénzelésének - véli a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője. Romhányi Balázs szerint félő, hogy a többletes költségvetés helyett a kormány inkább költekezni fog, hogy ezzel a jövő évek költségvetési nehézségeit csökkentse. Még mindig nem látszik, miből finanszírozná a kormány az őszi államadósság-csökkentést.

Nagy a kísértés, hogy az államadósság-csökkentés után megmaradt nyugdíjpénzből a kormány költekezni kezdjen, emiatt elképzelhető, hogy nem lesz meg az uniós módszertan szerint várt két százalék fölötti költségvetési többlet - véli Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője.

A közgazdász szerint a jövőben bőségesen merülhetnek fel újabb és újabb problémák, amelyek a következő évek költségvetéseit veszélyeztetik. Kevesebb pénz jut majd fejlesztésekre, kkv-finanszírozásra, meg kellene oldani az erejükön felül eladósodott önkormányzatok problémáját, illetve egyáltalán nem biztos, hogy a MÁV és a BKV megmentésére, illetve a PPP-beruházások tervezett kivásárlására, vagy éppen a devizahitelesek tehermentesítése érdekében vállalt állami garanciák fedezetére elég lesz a hivatalos nyilatkozatok szerint számított pénz.

Szerinte kísértése lesz a kormánynak, hogy a maradék nyugdíjvagyonból még idén teljesítsen olyan kiadásokat, amelyekkel csökkenthetők a következő költségvetési években jelentkező feszültségek. „Ha nem születnek új döntések, akkor megvalósulhat az EU-tagállamok közt kivételesen magas többlet, de nagy lesz a kísértés, hogy ehelyett a kormány inkább a következő években robbanó időzített bombákat hatástalanítson.”

Akkor érdemes bármely fenti probléma megoldására átcsatornázni a nyugdíjvagyont, ha ezáltal középtávon az államadósság nagyobb arányú csökkenése érhető el annál, mintha ugyanezt a pénzt azonnal adósságtörlesztésre fordítanánk. A rendszeresen veszteséget termelő állami vállalatok érdemi konszolidációja helyett csak adósságukat átvállalni nem ilyen megoldás. Többször bebizonyosodott már, hogy jelen formájukban ezek feneketlen zsákok - mondja Romhányi.

Szerinte a PPP-projektek kivásárlása lehet hatékony eszköz az államadósság középtávú csökkentéséhez, de ez természetesen a kivásárlási ártól függ. Mindemellett nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az illetékes miniszter tavaly ősszel, a költségvetési törvényjavaslat bemutatásakor egyértelműen kijelentette, hogy az átvett nyugdíjvagyonból a 2011. évi költségvetési törvényben rögzített 528,8 milliárd forinton felüli részt teljes egészében adósságcsökkentésre fogja fordítani a kormány. A kiszámíthatóság önmagában is érték lenne - teszi hozzá.

Mi marad az adósságcsökkentés után?

Elemzői konszenzus szerint az idei költségvetési egyenleg a nyugdíjpénzeknek köszönhetően példátlan módon a GDP 2 százalékánál is nagyobb többletet mutathat év végére. (A helyzetet tovább javítja, hogy a végleges adatok szerint a várt 2800 milliárdnál jóval több, összesen 2946 milliárd forintnyi vagyon került az államhoz.)

Az összeg az uniós módszertan szerinti egyenlegünket elméletileg több mint 9 százalékkal javítaná, de a tényleges egyenlegjavulás kisebb lesz, mert a vagyon egy részét a reáálhozamok kifizetése emészti fel.

Így fogy el a 2946 milliárdos nyugdíjvagyon

Őszre újabb adósságcsökkentést ígért Orbán

A kormány azt ígéri, hogy a mostani 4 százalékpontos adósságcsökkentést ősszel újabb törlesztés követi. A miniszterelnök szerint legközelebb a GDP 2-3,5 százalékával apadhat az adósság.

Azt viszont az elemzők segítségével is csak találgatni tudjuk, hogy ez pontosan hogy jön majd össze. A fenti grafikonból ugyanis kiderül, hogy ha a kormány a terveknek megfelelően költi el a nyugdíjvagyont, akkor őszre 234 milliárd tartalék marad, ami a GDP egy százalékát sem éri el. Ezt a tételt meg lehet fejelni azzal, ha hozzátesszük az IMF-hitel Mol-vásárlás után megmaradt 1,6 milliárd euróját - mondja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ez nagyjából a GDP 1,6 százaléka, a két tételből összesen a GDP 2,5 százaléka körüli adósságleírás fedezetét kapjuk meg. Ez már a megjelölt sáv közepéhez közelít, de még mindig nincs meg benne a 3,5 százalékos csökkentés esélye.

Romhányi verziója szerint elképzelhető, hogy a mozgástér a folyó nyugdíjkiadások 529 milliárdjában rejlik. Szerinte ugyanis egyáltalán nem biztos - mivel a költségvetési tervezés és megvalósítás folyamata is gyakorlatilag átláthatatlan -, hogy a nyugdíj vagyonban lévő értékpapírok értékesítése fogja finanszírozni a nyugdíjjárulék-bevételeken felüli nyugdíjkiadásokat. "Elképzelhető, hogy a nyár folyamán kis lépésekben a tervezettnél több állampapírt értékesítenek, így több pénz áll majd rendelkezésre. Ebben az esetben lesz miből finanszírozni a nyugdíjakat illetve be lehet majd jelenteni egy akár 3,5 százalékos adósságcsökkentést is."

Szintén érdekes kérdés, hogy a kormányfő miért ilyen széles sávban jelölte meg a következő adósságcsökkentést. Az elemzők szerint ezzel a kormánynak maradt mozgástere további államosításokra, stratégiainak mondott ágazatok megtámogatására vagy visszavásárlására.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kormanykronika.blog.hu/api/trackback/id/tr523086963

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása