A népszavazásról szóló törvény megváltoztatása újabb támadás a jogállamiság ellen - véli Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint teljesen elfogadhatatlan, hogy eltörlik a véleménynyilvánító népszavazás lehetőségét. Szerinte ahelyett, hogy Orbán Viktor leveleket küldözgetne a választóknak, véleménynyilvánító népszavazásra lenne szükség. Nem pedig arra, hogy a kormány kinyilvánítja, hogy milyen eredmény született.
Az új alkotmánnyal egy időben, jövő év január elsején léphet életbe a népszavazás kezdeményezéséről szóló szabályozás. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tervezetének célja, hogy kiszűrje a "komolytalan népszavazási kezdeményezéseket", valamint hogy erősítse a jogorvoslati lehetőségeket.
Az egyik legfontosabb változás, hogy húsz választópolgárnak is támogatnia kell a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítésére irányuló kezdeményezést. A hivatalos indoklás szerint erre azért van szükség, mert csak így őrizhető meg a "népszavazás komolysága". "Látni kell viszont, hogy a népszavazás intézményét nem a magánszemélyek kezdeményezései, hanem a pártok járatták le" - kommentálta a törvénytervezet eddig ismert részleteit Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint ennek ellenére ez a passzus még támogatható lenne.
Teljesen elfogadhatatlan például, hogy megszűnne a véleménynyilvánító népszavazás. "Ahelyett, hogy Orbán Viktor leveleket küldözgetne a választóknak, véleménynyilvánító népszavazásra lenne szükség. Nem pedig arra, hogy a kormány kinyilvánítja, hogy milyen eredmény született". A véleménynyilvánító népszavazást ugyanis pontosan olyan esetekben lehetne használni, mint a mostani szociális konzultáció. A levelezgetés végeredményét viszont most senki sem ellenőrzi, azokat a számokat fogadja el mindenki, amit a kormány mond.
A véleménynyilvánító népszavazás tehát megszűnik, de az is aggályos lehet, hogy nagyon megszigorították az ügydöntő referendumok érvényességi kritériumait. Az új alaptörvény szerint a népszavazáson a választópolgárok több mint felének részt kell vennie, s a kérdésre a szavazók több mint felének azonos választ kell adnia, ellenkező esetben a kezdeményezés sikertelen. A ma hatályos szabályok szerint elég, ha az összes szavazásra jogosult 25 százaléka plusz egy fő ugyanúgy voksol.
Ha már korábban is a szigorúbb szabályok lettek volna érvényben, akkor csak a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról lehetett volna sikeres népszavazást tartani. Az uniós csatlakozásról szóló népszavazás viszont elbukott volna, csakúgy mint a NATO-tagságról szóló referendum.
Az is ellentmond a demokratikus értékeknek, hogy a jövőben minden egyes helyi választás megrendezésekor új választási bizottságot kell kijelölni, ahová a helyi önkormányzat politikusai delegálnak tagokat. A választással kapcsolatos kérdésekben tehát azok hoznak majd döntéseket, akiket az önkormányzati többség választott meg.
Szintén változik, hogy a jegyző helyett a helyi választási bizottság feladata lesz a kérdés előzetes hitelesítése, az összegyűjtött aláírásokat pedig a polgármester helyett a helyi választási bizottsághoz kell benyújtani. Ha a képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, annak időpontját a helyi választási bizottság tűzi ki.
Aggályos lehet az is, hogy ha az OVB a hitelesítést megtagadja, nem az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, hanem a Kúriához. A Kúria viszont a kiszivárgott információk szerint közvetlenül az Igazságügyi Minisztérium alá tartozik majd.
A civil szervezetek csak saját ügyükben kezdeményezhetnek népszavazást
A választópolgári kezdeményezés szervezője csak választójoggal rendelkező magánszemély, továbbá párt vagy egyéb társadalmi szervezet lehet. Az a társadalmi szervezet, amely nem minősül pártnak, csak olyan kérdésben lehetne népszavazási kezdeményezés szervezője, amely az alapszabályában rögzített tevékenységi körébe tartozik.
Tóth Zoltán szerint a javaslat egészében véve rossz, ugyanakkor vannak jó pontjai is. A civil szervezetekre irányuló korlátozás szerinte például elfogadható.
Ha a kormány jelenlegi formájában fogadja el a tervezetet, az Európai Parlament és a Tanács döntése értelmében Magyarországon is lehetőség lesz az uniós szintű kezdeményezés támogatására.
A tervezet szerint az Országgyűlés - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet - köteles a népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni; a népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre három évig lenne kötelező. Ez azt jelenti, hogy három évig nem lehet ellentétes értelmű törvényt alkotni.
Az új, 2012. január elsején hatályba lépő alaptörvény úgy rendelkezik, hogy legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el, a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére pedig azt rendelhet el.
Nem lehet országos népszavazást tartani az alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; az Országgyűlés feloszlásáról; képviselő-testület feloszlatásáról; hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; közkegyelem gyakorlásáról.
