Az Alkotmánybíróság nem csak az alaptörvény, hanem a történelmi alkotmány és a sarkalatos törvények alapján vizsgálná a jogszabályokat.
Egy hétfői, az új alkotmányról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány [1] szerint az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvény mellett a történeti alkotmány és a sarkalatos törvények alapján döntene az elő kerülő jogszabályok alkotmányosságáról. Az indítványt Lázár János fideszes frakcióvezető nyújtotta be (a törvényjavaslatot a frakcióvezetőket kivéve az összes koalíciós képviselő aláírta, így a kormányoldalról Harrach Péterrel már csak ők ketten nyújthatnak be módosító javaslatot).
A javaslatot nem támogatta az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága, de ahhoz elegen szavaztak igennel, hogy a részletes vita során az a plenáris ülés elé kerüljön, amennyiben ezt a frakció támogatja.
Az indítvány azt készítheti elő, hogy a kétharmados törvények az alkotmány szintjére emelkedjenek, azokat az Alkotmánybíróság ne vizsgálhassa – mondja Tóth Gábor Attila alkotmányjogász. Ha például ősszel megszületik az egyházakról szóló kétharmados törvény (mely a tervek szerint a felekezetek egyenrangúságát megszüntetve a történelmi egyházakat kiemelné, a többit pedig alacsonyabb státuszú elismert egyházként vagy egyesületként kezelné), annak alkotmányosságát az Ab nem vizsgálhatná – érzékeltette konkrét példával a helyzet súlyosságát.
Az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény meghozatalakor ugyanis elég lenne azt beleírni, hogy a testület hatásköre nem terjed ki a kétharmados törvényekre, és bezárulna a kör, a sarkalatos törvények az Alkotmány szintjére emelkednének
