A kabarékban kifigurázott köztársasági elnök méltóságának védelme, a választójogi cenzus bevezetése, a rossz döntéseket hozó bírók megregulázása, a hazaárulók száműzése: többek között ezek az ötletek merültek fel egy, az alkotmányról tartott fideszes szervezésű lakossági fórumon. A Hírszerző a kormánypártok tervezetét szövegező Gulyás Gergely képviselő miskolci "nemzeti konzultációjára" ült be szombat este. A politikus a rendezvényen bejelentette: a Fidesz 2014-től bevezeti a képviselői és a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségét.
"Közösen tárgyaljuk át, mi tetszik belőle és mi nem, hogy ne csak az Országgyűlésben essen szó róla. Ez egy történelmi pillanat" - mondta Csöbör Katalin, a Fidesz miskolci parlamenti képviselője a Borsod megyei levéltárban az alkotmányozásról tartott, nemzeti konzultációnak nevezett lakossági fórum felvezető előadásában.
A szombat esti tanácskozás vendége Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának tagja volt. Gulyás 20-25 érdeklődő előtt ismertette a kormánypártok által a múlt hét hétfőn parlament elé terjesztett tervezet legfőbb pontjait, majd közel egy órán keresztül válaszolt a közönség záporozó kérdéseire.
A főleg idősebb férfiakból álló publikumból többen jelezték, szerintük a Fidesz-KDNP alaptörvény-tervezete túl engedékeny, toleráns, ennél határozottabb, szigorúbb szövegre számítottak. Volt, aki a választójogot iskolázottsághoz kötötte volna és a bírók "túl nagy" függetlenségét kritizálta, egy másik felszólaló a "támadásoknak kitett" köztársasági elnök méltóságát akarta az alkotmányban megvédeni, és volt olyan kérdező, aki szerint felesleges az alaptörvénybe államadósság-korlátot illeszteni, mert azt a kormányok úgysem lesznek képesek megvédeni. Gulyás Gergely időnként elpirulva, de hosszan érvelt a demokratikus értékek, a választójog egyenlősége, a jogállami normák mellett.
"Írni-olvasni nem tudó emberek"
"Ahogy a válság- és a bankadó tekintetében, úgy a keresztény értékek alkotmányba emelésével is példát mutatunk Európának. Most vagyunk kétharmadnyian, hogy saját alkotmányt alkothassunk a nemzeti konzultációt követően" - vetette közbe a beszélgetés alatt Csöbör Katalin, miért van szükség az ilyen beszélgetésekre.
Gulyás Gergely rövid, összegző előadását követően egy helyi iskola igazgatója szólalt fel - nevét nem árulta el -, aki azt mondta, szerinte legalább általános iskolai végzettséghez kellene kötni a választójogot, mert jelenleg "írni-olvasni nem tudó emberek" határozzák meg az ország sorsát. Az igazgató azt mondta, tapasztalatból tudja: nem mindegyik 18 éves gyerek érett arra, hogy a szavazati jogát gyakorolhassa, ezért a korhatárt is emelni kéne.
A férfi szerint az új alkotmánynak biztosítania kellene, hogy a polgárok jogszerű eszközökkel megvédhessék a jogaikat, tulajdonukat. Példaként a kerítésébe áramot vezető kesznyéteni férfit említette (2008-ban ez egy uborkatolvaj halálát okozta), akit a bíróság elítélt a tette miatt. Az igazgató arról is beszélt, tűrhetetlen, hogy ő az hétvégi házát is sokadik alkalommal törik fel, az "embereknek meg kell tudniuk védeni magukat".
A férfi szerint egyébként az új alaptörvény túl nagy függetlenséget ad a bíráknak, akik "nagy tévedéseket követnek el" - példaként a móri esetet említette. Az igazgató szerint az alkotmánynak véget kellene vetnie az "álláshalmozásnak" is, ezért le kéne szögezni, hogy a parlamenti képviselő ne lehessen polgármester is egyszerre.
"A rendőrség képes arra"
"Értem a logikát, de nem támogatom az ötletet" - válaszolt a műveltségi választójogi cenzus felvetésére Gulyás Gergely. Szerinte az iskolázatlan, de keményen dolgozó polgárokat igenis megilleti a szavazati jog, ahogy az iskolázott, de lusta embereket is - pedig szerinte az igazságérzet néha mást diktálna. Gulyás azt mondta, a 18 éves korhatáron sem lehet változtatni, különben is tőlünk nyugatabbra van példa arra is, hogy leszállították a korhatárt.
"Egy racionális államban a rendőrség képes arra, hogy saját polgárait megvédje" - mondta a képviselő, aki szerint az állam nem adhatja ki a kezéből az igazságszolgáltatás és a rendfenntartás jogát. Hozzátette, mostanság a bíróságok ítélkezési gyakorlatában is fordulat figyelhető meg: kevésbé szigorúan ítélik meg a jogos önvédelmet.
Gulyásnak a beszélgetés folyamán többször el kellett magyaráznia, hogy a bírói függetlenség a jogállamban sérthetetlen, mert az ítélkezésbe senki sem - különösen a politikusok nem - szólhatnak bele, "mert az visszatérés lenne az 1950-es évek gyakorlatához".
A bírói igazgatás átalakításáról viszont azt mondta, okkal maradt ki az alaptörvény tervezetéből az önigazgatás fő szerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), mert láthatóan az 1997-es bevezetése óta nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. (A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Baka András egy pénteki konferencián élesen bírálta a Fidesz-KDNP bírói önigazgatást csorbító tervét, hangsúlyozva, a kormány tavaly reformálta meg az OIT-ot, időt kéne adni, hogy az átalakított szervezet bizonyíthasson - a szerk.)
Gulyás azt mondta, "nem árul el nagy titkot", ha elmondja, hogy a Fidesz a sarkalatos törvényekben a képviselői és a polgármesteri összeférhetetlenség kimondására készül. Egy fiatalabb férfi kérdésére, hogy miért pont a GDP 50 százalékában határozták meg az államadósság-korlátot, Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy az Európai Unió hivatalos szerződése, a maastrichti szerződés 60 százalékot állapított meg, a Fidesz pedig ez alá akart menni, és ehhez "a legközelebb az 50 százalék áll".
"A Kúria Gyurcsányt idézi"
Egy idősebb férfi arra kérte Gulyást, hogy az új alkotmánnyal védjék meg a köztársasági elnök méltóságát, "mert még a kabaréban is viccet csinálnak" az államfőből, és ez már tűrhetetlen, bezzeg Göncz Árpádon nem viccelődtek.
A felszólaló szerint nemcsak a határon túli magyarokat, de az itthoni nemzettársainkat is meg kéne védeni a "hazaárulóktól". "Nincs Szibériánk, ahova száműzni tudnánk őket, de menjenek haza az őshazájukba, mondjuk Indiába" - fakadt ki a férfi, aki példaként Heller Ágnes filozófust említette, aki szerinte azt terjeszti külföldön, hogy Magyarországon antiszemitizmus van.
Értetlenségét fejezte ki a Legfelsőbb Bíróság Kúriává való átnevezése miatt is, mert szerinte ez a szó Gyurcsány Ferenc elhíresült őszödi beszédét idézi. A "vármegye" kifejezést pedig azért kifogásolta, mert szerinte ma már "nem a várak határozzák meg a megyéket".
Nincs alkotmányozási kényszer
Gulyás Gergely válaszában azt mondta, jogi eszközökkel nagyon nehéz a politikai kultúrát befolyásolni, az idős férfi által felvetett módszerek - még ha zavaró is a közbeszéd színvonala - távol állnak a demokráciától, aminél ő egyelőre jobb rendszert nem ismer.
Szerinte Heller Ágnessel nem az a baj, hogy mást gondol, mint a jelenlegi kormánypártok, hanem az, hogy az Európai Parlamentben hamis állításokat tett, amikor azt mondta, hogy 2006 őszén senkinek nem lőtték ki a szemét.
A Kúria elnevezésről azt mondta, azért kell bevezetni, mert a Legfelsőbb Bíróság elnevezés az oroszból való fordítás következménye. A "vármegye" elnevezés kapcsán elismerte, a nagyobbik kormánypártban nagy vita volt róla, de azért került be a szövegbe, mert ez az 1000 éves Szent István-i állam utolsó, még visszaállítható egysége, ez szerinte szimbolikus ügy.
Modern erkölcsi kérdések és a történelmi alkotmány
Egyébként az alkotmánytervezet szövegezője az est folyamán többször hangsúlyozta, a jogállami kereteket tiszteletben kell tartani. "Senki nem vitatja, hogy 1989-1990-ben jogállami demokrácia jött létre, és azt sem, hogy az elmúlt 20 év alatt az államszervezet működőképes volt" - mondta felvezető előadásában Gulyás, aki szerint ma már értelmetlen azt a kérdést feszegetni, hogy van-e alkotmányozási kényszer. Szerinte kényszerről csak az 1949-es alkotmányozás esetében beszélhetünk, amikor az orosz hadsereg által megszállt országban a szovjet modellt ráerőltették Magyarországra.
Gulyás azt mondta, a kérdés ma már az, hogy szükség van-e újabb alkotmányra. Szerinte az államszervezeten kisebb-nagyobb javításokra szükség van, az alapjogokban az utóbbi években végbement fejlődést - például a klónozás tilalmát -, "a legmodernebb erkölcsi kérdéseket" bele kell foglalni az alkotmányba.
A kormánypártok alkotmányszövegező bizottságának tagja azt is elárulta, hogy miért az "alaptörvény" nevet választották. Gulyás szerint ezzel az elnevezéssel akarták jelezni, hogy tiszteletben tartják a történelmi alkotmányt, azaz szándékosan kerülték az "alkotmány" kifejezés használatát.
A rendezvényt követően Gulyás a Hírszerzőnek azt mondta, az alaptörvény beterjesztése óta számtalan rendezvényen, a szombat estihez hasonló konzultáción vett részt. Ezeken rengeteg új szempont, jobbító javaslat merült fel, így a szombati fórum például arra hívta fel a figyelmét, az alkotmányban pontosítani kell, hogy a nemzeti színek, a piros-fehér-zöld a zászlón fentről lefele követik ilyen sorrendben egymást. Egy korábbi alkalommal, amikor egy bírói szakmai szervezettel egyeztettett, arra hívták fel a figyelmét, hogy a tervezet jelenlegi szövege kizárja a perújítás lehetőségét, így a vonatkozó passzust is módosítani fogják.
