A költségvetés tavaly őszi parlamenti tárgyalásában végrehajtott fiktív bevételnövelés és a tavaly év végi nagy spórolás után megindult kifizetések üthetnek lyukat az idei büdzsén: emiatt a hiány a nyugdíjpénztári pénzek nélkül 250 milliárd forinttal átléphetné a bűvös 3 százalékos határt, állapította meg egy belső NGM-elemzés. Ez azzal fenyeget, hogy nem kerülnénk ki az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, ezért kellett váratlanul, az elemzőket is meglepve 250 milliárdos tartalékot létrehozni.
Nem valamiféle európai válsághullámok, külső kockázatok miatt, még csak nem is az előző kormány - mostanság előszeretettel hangoztatott [1] - állítólagos „adathamisítása” miatt kellett viharos gyorsasággal 250 milliárdos tartalékot létrehoznia az Orbán-kormánynak. Hanem egyszerűen azért, mert elszámolták a költségvetést. Erre csak akkor döbbentek rá, amikor az év elején egy reális makropálya alapján újraszámolták az államháztartási számokat – tudta meg az Index kormányzati forrásokból.
Ekkora hullámok nincsenek
A nemzetgazdasági miniszter a napokban váratlanul bejelentette [2], hogy azonnal 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot képeznek az idei büdzsében, amely „súlyos külső kockázatok megjelenése esetén” megvédi a költségvetést „az európai pénzügyi rendszer hullámveréseitől.” A puffert a pénteken megjelent kormányrendelettel létre is hozták [3], a pénz zöme a minisztériumok kiadásainak megnyesésével jön össze.
A tartalék bejelentésekor mindenki csak találgatott arról [4], hogy miért kell most, pláne egy ekkora biztonsági puffert létrehozni. Az értetlenkedéshez hozzájárult, hogy idén a költségvetés a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítása révén 5-6 százalékos többletet mutathat. Vagyis bármilyen krízis is gyűrűzne be ide, még akkor is bőven szufficites lenne a büdzsé, nemhogy ne lenne 3 százalék alatt a GDP-arányos hiány. Elemzők mind a mai napig tanakodnak ennek a tartaléknak a hátteréről.
Átszámolták a költségvetést, 250 milliárdos lyukra bukkantak
A Nemzetgazdasági Minisztériumban készítettek egy költségvetési prognózist belső használatra, amely azt mutatta, hogy ennyivel el van számolva a büdzsé, ha kivesszük belőle a nyugdíjpénztári történetet – festette le a helyzetet egyik forrásunk. Arra az eredményre jutottak a tárcánál, hogy ha eltekintünk ettől a GDP akár 9 százalékát is elérő pénztárivagyon-transzfertől, és csak az alapfolyamatokat nézzük, akkor a hiány túllépi a GDP 3 százalékát, éppen 250 milliárd forinttal.
Első hallásra persze ez a GDP egy százalékát sem elérő összeg nem jelentős. Komoly jelentősége lehet viszont a túlzottdeficit-eljárás miatt.
EU-csatlakozásunk óta az unió szégyenpadján ülünk, azóta a költségvetési hiányunk a bűvös 3 százalék felett van, és az Orbán-kormány egyik meghirdetett célja, hogy a 2011-es teljesítmény alapján végre kikerüljön az ország ez alól az eljárás alól. Ha nem tennénk így, azzal azt kockáztatnánk, hogy az EU szankciókat foganatosít velünk, mint notórius hiánytúllépő országgal szemben. Viszont az EU-ban még nincs teljesen kikristályosodott módszertan arra, hogyan mérjék az egyes államok költségvetési pozícióját a túlzottdeficit-eljárás szempontjából. Van olyan lehetőség is, hogy esetünkben ettől az egyszeri bevételektől, így a nyugdíjpénztári pénzek bekebelezésétől megtisztított számot nézné az Európai Bizottság. Ha pedig így lesz, akkor nem hagyhatnánk ott az uniós szégyenpadot.
Túl sok volt az év végi adósság
A 250 milliárd forintos elcsúszás alapvetően két nagyobb tényezőből jön össze – mondták lapunknak. Az egyik, hogy tavaly év végén nagyon meg kellett fogni a minisztériumi kiadásokat, amit úgy tudtak megtenni, hogy a beszállítóknak nem fizették ki novemberben, decemberben a számlákat, így óriásira duzzadt a költségvetési intézmények tartozásállománya. Ezt az adósságot januárban elkezdték leépíteni, talán túlzottan nagy ütemben is – ezért is lett olyan rossz a januári [5] költségvetetési egyenleg –, és ez a várható pluszkiadás rontja az idei szaldót.
A másik, hogy a bevételi oldalon elmaradás látszik a költségvetési törvényben elfogadotthoz képest a reális makropálya alapján. Ősszel az első körös módosító javaslatok megszavazásakor a parlament körülbelül százmilliárd forintos fiktív bevételnöveléssel teremtett fedezetet pluszkiadásokra [6], olyanokra, mint például a Moszkva tér felújítása, a debreceni futballstadion költsége, a katolikus egyháznak járó pluszapanázs vagy a MÁV hídrekonstrukciós programja. Ez a pénz csak papíron létezik a bevételi oldalon, a most reálisnak tűnő makropálya alapján nem.
Valamit villantani kellett a reformok csúszása miatt
Szólhat egy másik ok is a tartalékképzés mellett. A 250 milliárd forintos tartalék bejelentésével párhuzamosan folyik a kormány 600-800 milliárdosra ígért költségvetési kiigazítócsomagjának összeállítása. Mint beszámoltunk róla [8], információink szerint pár hetes csúszást szenvedhet el a csomag készre csiszolása, a hétfői parlamenti beszédében [9] Orbán Viktor kormányfő sem tartotta magát az eredetileg kitűzött február végi határidőhöz, hanem március közepére ígérte a kormány általi jóváhagyást. A piacok nagyon türelmetlenek már, és valamit „villantani kellett”, ha már a reformcsomagról még nincs mit elárulni, erre pedig alkalmasnak látszott a 250 milliárdos puffer megképzése – fogalmazott egyik forrásunk.
Most viszont megjelent olyan spekuláció az elemzők körében, hogy a kormány beleszámolja-e a 600-800 milliárdos csomagba a mostani 250 milliárdos tartalékot, ha annyira nem halad a kiadásoldali megtakarítás kidolgozásával. De a piac enélkül a puffer nélkül vár 600-800 milliárdos kiigazítást, szerkezetátalakító lépéseket, így azt vélhetően rosszul fogadná, ha az egyszerű fűnyíróelvszerű kiadásvágással összeállított 250 milliárdos pufferen felül csak 350-550 milliárdos szerkezetátalakító egyenlegjavulással rukkolna elő a kabinet.
