A februárra ígért átfogó reformok főbb irányairól árult el néhány részletet Orbán Viktor a Wall Street Journalnak és a Dow Jonesnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.
- A nyugdíjkiadások,
- a munkanélküli járadékok és a
- tömegközlekedési támogatások csökkentése mellett
- a gyógyszerkassza kiadásainak lefaragását ígérte.
Az intézkedések többségét a szakértők régóta sürgetik, eddig azonban nem volt politikai erő vagy akarat azok megvalósítására.
Az Orbán Viktor által említett [1] négy területre költik el a 2011-es költségvetési törvény szerint az állam mintegy 13 000 milliárd forintra rúgó kiadásainak több mint negyedét (az interjú itt olvasható [2] angolul). Ebben az évben 2924 milliárd forintot szánnak nyugdíjkiadásokra – ez önmagában azt jelenti, hogy minden ötödik költségvetési forint a nyugdíjakra megy el [3] –, 343 milliárdot a gyógyszerkasszára, 238 milliárdot a munkanélküli ellátásokra, illetve nagyjából 250 milliárdot a közösségi közlekedésre (ez utóbbi összeg azért nem pontosítható, mert külön helyeken szerepelnek a büdzsében
A jelzett, négy területre koncentráló spórolási program lényegében az új kormány első olyan intézkedéssorozata lehet, amellyel az ország fejlettségéhez és regionális versenytársainkhoz mért [4] túlköltekezésén érdemben korrigálna, és amelyet évek óta sürgetnek mértékadó közgazdászok. Magyarországon nagyon magas az újraelosztás, ami három tényezőből fakad: a nyugellátásokra és szélesebb értelemben a jóléti szolgáltatásokra [5] , a tömegközlekedésre, és az állam működési funkcióira költünk sokat [6]. Az Orbán által jelzett négyből három terület ide tartozik, igaz, egészségügyre viszont kevesebbet költünk a hasonló fejlettségű államokra jellemzőhöz képest.
Hétszázmilliárdos mínusz
Orbán tervei két ponton érintenék a nyugdíjrendszert. "Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból).”
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hiánya 2010 -ben óriási volt, megközelítette a hétszázmilliárd forintot, ez a GDP 2,7 százaléka volt. A nyugdíjjárulékok elvonása miatt ez a szám 2011-ben jelentősen csökkenhet.
A deficitnek több oka is van, az egyik pontosan az, hogy nemzetközi összehasonlításban is kiugróan sokan mennek nyugdíjba évekkel a korhatár előtt, ráadásul közülük sokan szereznek rokkantnyugdíj-jogosultságot. Durván 800 ezer rokkantnyugdíjas van Magyarországon, az állam rájuk összesen 660 milliárdot költ, ebből a korhatár alatti rokkantnyugdíjazásra 279 milliárd forint megy ebben az évben (Szlovákiában tizedennyi rokkantnyugdíjas van).
Régi adósságok
Orbán most a korhatár előtti nyugdíjazásnak és a tömeges rokkantnyugdíjazásnak is hadat üzent, mindkét terület megreformálása régi adóssága a politikai elitnek.
Az állami nyugdíjalapot a kormány úgy fogja kiegyensúlyozni, hogy párhuzamosan szorítja vissza mindkét típusú kedvezményes nyugdíjazást, illetve feltehetőleg ezeket a kifizetéseket teljesen kiveszi nyugdíjkasszából – erre utal az NGM egy korábbi tanulmánya is [7]. A tb így a jövőben csak örégsegi nyugdíjakat folyósít majd, miközben a szociális jellegű nyugdíjakat csak a központi költségvetésből lehet majd finanszírozni, a tervek szerin egy külön erre a célra létrehozott alapon keresztül.
Munkanélküli ellátásokra idén 238 milliárd forintot tervez fordítani a kormány. Ennek nagyobb, de messze nem a teljes része a régi nevén munkanélküli segély, erre 135 milliárd forint juthat. A többi pénz átképzésekre, szakképzésre és felnőttképzésre menne, de a foglalkoztatási helyzet javítását célzó uniós programok társfinanszírozására is szánnak pár milliárdot.
A közösségi közlekedésre szánt költségvetési forintok túlnyomó többsége a MÁV-nál landol. A 2011-es költségvetési törvényben a vasúti közlekedésügyek sorban 211,3 milliárd forintos előirányzat szerepel (bár nemcsak, de túlnyomórészt a személyszállítási szolgáltatásokra). Ez több mint 40 milliárd forinttal haladja meg a 2010-es kiadásokat – igaz, elmarad a 2009-es 266,8 milliárdtól –, vagyis a vasútra jutó támogatás többel nőtt, mint amennyit a helyközi és távolsági személyszállítást közúton végző huszonnégy Volán-társaság összesen kapott tavaly, az ugyanis 27 milliárd forint volt.
Fejenként 25 000 forint
Ha ehhez a két tételhez hozzátesszük a BKV-nak decemberben extratámogatásként kifizetett 7,5 milliárd forintot, látható, hogy csaknem 250 milliárd forint megy el a tömegközlekedés támogatására évente – vagyis a nagyjából tízmillió magyar állampolgár mindegyikének évi 25 000 forintba kerül ez az ágazat –, vagyis elvenni lenne honnan. Azonban hiába, hogy lassan tíz éve visszatérő ígérete az aktuális kormányoknak a tömegközlekedés átalakítása és támogatásának csökkentése, érdemi eredményt eddig senki nem ért el.
Eddig ennek a kormánynak sem voltak erre túlzott ambíciói. Völner Pál, a fejlesztési tárca közösségi közlekedést is felügyelő államtitkára például azt nyilatkozta [8] néhány hónapja lapunknak: nem látszanak „a nagyarányú megtakarítást hozó szerkezeti változások. Itt nincsenek csodák, nincs olyan, hogy valamit elrendelünk, bevezetünk, és máris tízmilliárdokat takarítottunk meg”.
A legnagyobb esélye erre a Bajnai-kormánynak volt, amely 2009-ben az IMF-hitelszerződéshez kapcsolódóan vállalta, hogy 40 milliárd forinttal csökkenti [9] a közösségi közlekedésre szánt összeget. Ebből azonban lényegében semmi nem valósult meg, részben azért, mert rossz eszközökkel kezdtek hozzá. Vonalbezárásokkal és általában az utazási körülményeket rontó intézkedésekkel, például a járatok vagy a közlekedő kocsik számának csökkentésével érdemi, kimutatható megtakarítást ugyanis nem lehet elérni – ezt a szakmai körökben gyakran hangoztatott véleményt az elmúlt évek vasúti intézkedései igazolták. A szakértők azt mondják, a MÁV gyökeres átszervezésével és jelentős elbocsátásokkal lehet számottevően csökkenteni a vasútra szánt kiadásokat, ez azonban csak többéves programmal valósítható meg.
BKV: több ponton érinti
Orbán Viktor bejelentése a BKV támogatását több ponton is érintheti. A fővárosi tömegközlekedés támogatásának újragondolására a budapesti vezetés állított össze egy koncepciót, amely információink szerint Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter támogatását élvezi és jelenleg a miniszterelnök asztalán fekszik. A javaslatcsomag menü jellegű, a kormány akár válogathat is belőle, melyik elemet szeretné, melyiket nem.
A koncepció lényege, hogy a BKV jelenlegi elfogadott állami költségvetési támogatásán felül a főváros kapna még 20 milliárd forintot. Emellett Budapest szeretné az adótörvények módosítását úgy, hogy az áfakulcs a tömegközlekedés esetében - az uniós gyakorlathoz hasonlóan - kedvezményes legyen, azaz a javaslat szerint 25-ről 5 százalékra csökkenjen. A diák- és nyugdíjasbérletek fogyasztói állami árkiegészítésénél is van több olyan kedvezmény, amit jelenleg senki nem fizet ki a BKV-nak, ezt is szeretnék rendezni. Ez a két tétel összesen 15 milliárd kiesést jelentene az állami büdzsének 2011-ben.
Mindezek mellett szó van arról is, hogy az állam átvállalja esetleg a BKV 77 milliárd forintos adósságát is, aminek éves kamat- és törlesztési terhe 4-5 milliárd forint. Ezekből az elemekből állna össze az az összesen 30 milliárd forintos segítségcsomag, amelyet a főváros vezetői az elmúlt hónapokban többször emlegettek, és amelyért cserébe az állam 50 százalékos tulajdonrészt kapna a nemrég felállt Budapesti Közlekedési Központ Zrt-ben. A cég így regionális hatáskört kapna, vezérigazgatóját mindenkor a főváros, az igazgatóság elnökét pedig az állam adná. A BKK jelenlegi vezérigazgatója Vitézy Dávid. A fővárosi álláspontot Tarlós István kemény bejelentéssel tette drámaivá egy csütörtöki sajtótájékoztatón, mely szerint kormányzati segítség nélkül a BKV még ebben az évben be fog dőlni.
Volt már nyirbálás a gyógyszerkasszánál
Az idei költségvetésben összesen 343 milliárd forintot irányoztak elő gyógyszertámogatásokra. Ide tartoznak azok a vényköteles gyógyszerek, amelyeknek áfával növelt bruttó árának egy részét (80%, 55% vagy 25%-ában, illetve adott esetben fix összeggel) a társadalombiztosítás fizeti ki, ezért a betegeknek a gyógyszertárban csak a támogatáson felüli árat kell megfizetniük. A támogatott gyógyszerek egy része nem is került patikai forgalomba, csak a kórházak használják.
A gyógyszertámogatásokra költött összeget az elmúlt 4 évben folyamatosan különböző eszközökkel igyekeztek korlátozni, mivel az újabb és újabb gyógyszerek egyre drágábbak, ezért ezeket nem lehet korlátlanul finanszírozni. 2007-ben már közel 100 milliárddal nyirbálták meg a támogatásokat. "A gyógyszerekre fordított költségvetési pénz 2010-hez képest alig emelkedett. Maga Mikola István a parlament egészségügyi bizottságának fideszes elnöke mondta azt, hogy a gyógyszerkassza nagyon szűkre szabott, nem lehet belőle kijönni.
A jelek szerint most egy újabb 100 milliárdos vágás várható. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a hvg.hu [10]-nak decemberben arról beszélt, hogy a 600-800 milliárdos megtakarítási csomagból 100 milliárdos kiadáscsökkentés jut a gyógyszerkasszára, ez tehát azt jelenti, hogy a támogatások közel harmadára esnek vissza. A Népszabadság szerint a miniszter a svéd gyógyszertámogatási rendszer adaptálására utalt. Svédországban az állam nem konkrét gyógyszerekre, hanem hatóanyagokra ad támogatást [11], s az orvosok is ez alapján írják a receptet.
A gyógyszertámogatások drasztikus csökkentése azt jelentheti, hogy a betegeknek a patikákban többet kell majd fizetniük a készítményekért, illetve egyes gyógyszerek várhatóan teljesen kikerülnek a támogatotti körből, így ezek teljes árának kifizetésekor jelentős emelkedésre lehet számítani. Várhatóan a kórházaknál is okozhat ez beszerzési gondokat, különösen a nagyon drága, egyes esetekben több millió forintba kerülő onkológiai gyógyszereknél.
