Mégse függesztheti majd fel a bíróság a Médiahatóság által a sajtóra kiszabott bírságot. A médiaszolgáltatók számára súlyos fenyegetést jelentő döntés házszabálysértő és az érdemi mérlegelést szükségszerűen nélkülöző eljárásban született meg.
Az Országgyűlés Házszabálya szerint zárószavazás előtti módosító javaslatot lehet egy törvényjavaslathoz benyújtani, ha a törvényjavaslat az Országgyűlés által elfogadott módosító javaslat eredményeképpen az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével ellentétes. A cél tehát a szöveg korrigálása lenne, ehhez mérten érdemi vita nem is nagyon folyhat ezekről a javaslatokról, hiszen ’zárót’ a törvény elfogadása ülésnapjának kezdete előtt egy órával is be lehet nyújtani.
Ennek megfelelően a képviselők döntő többségének fogalma sincs, hogy mit szavaz még bele kihirdetése előtt így egy törvénybe, a rövid átfutás miatt még külső szereplők (sajtó, érdekképviseletek, szakértők) reakciói sem érhetnek vissza a képviselőkhöz, ezért (ha komolyan vesszük, hogy itt egy testületi szerv hoz döntést) sok múlik a zárószavazás előtti módosító javaslatot előkészítők önmérsékletén.
Ehhez képest nézzük meg, hogy hogyan néz ez ki a gyakorlatban, ha nem csak egy közjogi tisztviselő kirúgása, hanem egy korábbi kompromisszumból való visszavonulás a cél, nehogy eszköz nélkül maradjon a Médiahatóság. Ma, dél előtt néhány perccel az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága az alábbiak szerint igyekezett helyreállítani a médiatörvény és a jogrendszer koherenciáját a Médiahatóság bírságainak ügyében (persze 14 másik zárómódosító, köztük a közmédiumok költségvetésének teljes átírása és komplett új jogintézmények bevezetése mellett). A záró szövege ugye így néz ki (az aláhúzott szöveg az új):
Az indokolás dicséretes őszinteséggel a médiahatóság tevékenységének hatékonyabbá tételét jelöli meg indokként, és meg se próbálja azt állítani, hogy a módosító javaslat megfelel a Házszabálynak. Ez nehéz is lenne, hiszen a most módosított rendelkezést korábban az Országgyűlés – kormánypárti képviselők javaslatára – módosító indítvánnyal emelte be a törvénybe. Így (a szögletes zárójel közötti részeket hagyta el a javaslat):
