"Az nem fog menni, hogy 300-400 milliárd forintot teszünk át egy nem is magán, hanem félmagán, félállami nyugdíjrendszerbe, közben pedig tartanunk kell egy 3 százalékos költségvetési hiányt. Eddig is, és ezután is azt az álláspontot fogom képviselni, hogy térjünk vissza ahhoz az elszámolási rendszerhez, amely ezt egy jövőbeli felhalmozásnak tekinti, és nem költségvetési hiánynövelő tételnek. Ha ezt el lehet fogadtatni Brüsszellel, akkor nyugodtabban lehet beszélni a nyugdíjrendszer jövőjéről, de ha nem megy át a javaslat, akkor a felvetés sürgőssé, akuttá és aktuálissá válik" - így reagált Orbán Viktor miniszterelnök szeptember közepén a Jobbik frakcióvezetőjének felvetésére, amelyben Vona Gábor a magánnyugdíjpénztárak államosítását sürgette. Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti politikusok egy része már akkor tudta, hogy a kormány átalakítja a nyugdíjrendszert, a teljes frakció előtt pedig nem sokkal ezután ismertette szándékát Orbán.
"Tudjuk, hogy ez csak tűzoltás"
A konkrét terveket ezúttal csak a szűk frakcióelnökség tárgyalta meg, a részletekről sok képviselő a sajtóból értesült. "Arról, hogy meg kell lépni, a frakcióelnökségben egyáltalán nem volt vita. Mindenki belátta, hogy a hiánycél tartásához és nyugdíjalap 900 milliárdos hiányának betöméséhez égető szükség van a pénztári bevételekre" - idézte fel az ülésen történteket a testület egyik tagja, aki szerint mindenki tudatában volt annak is, hogy a visszaléptetésekre előbb-utóbb amúgy is sor került volna, legfeljebb "nem most és nem így".
A parlamentben megkérdezett legalább két tucat kormánypárti politikust - képviselőket és kormánytagokat - ez utóbbi, vagyis a lépés mikéntje zavarta, bár a céllal, vagyis a magánpénztári tagok állami rendszerbe terelésével mindenki egyetértett. A nyugdíjrendszer átalakítása a kormánypárt parlamenti frakciójában azonban nem váltott ki feszültséget - mondták az [origo] által megkérdezett frakciótagok. Az egyikük szerint a frakcióban korábban is erős ellenérzés volt a pénztárakkal szemben, a kormányzati döntéssel ennek adtak teret. Az [origo]-nak nyilatkozó frakciótagok azt állították: mindenki belátta, hogy a magánnyugdíjpénztári pénzekre szükség van, többek között az államadósság lefaragása, illetve a nyugdíjkassza hiányának betömése miatt.
"2012-ig stabilizálja a költségvetés helyzetét, ez az egy számít, semmi más" - indokolta például a javaslat támogatását a Fidesz egyik költségvetési bizottságba delegált képviselője, aki szerint az állami nyugdíj-kiegészítések visszatérítésével 14 hónap alatt nyerhető több mint 500 milliárd forintról a kormány egyszerűen nem mondhatott le. A párt gazdasági szakértői, tudomása szerint úgy számolnak, hogy a múlt heti, a pénztárban maradást, megfogalmazása szerint "extrém sporttá" tevő megoldással a várt összeg többszöröse folyhat be. A politikus szerint ugyanakkor azzal is mindenki tisztában van, hogy a mostani lépéssel csak időt nyert a kormány. "Tudjuk, hogy ez csak tűzoltás, vagy ha úgy tetszik, szépségtapasz. Igazából nem betömjük ezzel, csak odébb toljuk a nyugdíjkasszán a lyukat, de akkor sem tudunk most azzal foglalkozni, hogy mi lesz 2013-ban" - tette hozzá.
"A néhány év múlva nyugdíjba vonuló Ratkó-nemzedéket nem fogja kibírni az állami nyugdíjrendszer, ha az aktív dolgozók befizetéseinek egy része elmegy a magánpénztárakba" - érvelt laikusként a döntés mellett a Fidesz egyik befolyásos képviselője, de még azok is támogatóan nyilatkoztak kérdésünkre a kormány szándékáról, akik kötelezően, vagy később önkéntesen maguk is beléptek anno a pénztárak valamelyikébe. "Én is tag vagyok, de sosem gondoltam, hogy a nyugdíjam ezáltal bármivel is biztosabb lenne. A befizetett járulékrész eleve alacsony, a kezelési költségek és a levonások viszont magasak, érdemi felhalmozást tíz év alatt sem értem el. A válságévek után tavaly még annak is örültem, hogy nullán és nem mínuszban volt az egyenlegem" - mondta például a Fidesz képviselőcsoportjának egyik vezető tisztségviselője.
Mérlegelte a kormány, hogy meddig mehet el
Az október végi, még csak 14 havi elvonásról szóló bejelentés és a múlt héten ismertetett végleges megoldás ellentmondásairól az [origo]-nak nyilatkozó kormánytag azt mondta: a tervek már egy hónapja megvoltak a végleges elvonásra is, de a koncepció fontos részletei - leginkább az, hogyan bírják rá a lehető legtöbb embert a visszalépésre - még nem készültek el. Mivel azonban a 14 havi elvonás összege a jövő évi költségvetés elszámolásához is elengedhetetlen, muszáj volt az előterjesztésnek legalább ezt a részét mielőbb benyújtani, nem volt idő megvárni a véglegeset.
A Fidesz vezetőségének szűk körében okozott némi vitát az a múlt szerdai kormányzati nyugdíjdöntés - mondta az [origo]-nak a Fidesz egyik befolyásos parlamenti képviselője. A politikus szerint a vitát a döntéssel járó politikai kockázatok váltották ki, végül azonban mindenki elfogadta annak szükségességét. Megjegyezte azt is, a nyugdíjrendszer körül korántsem volt akkora vita, mint korábban az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének szűkítéséről.
A koncepció iránya végig világos volt, közben azonban folyamatosan finomodott - mondta a párt egyik befolyásos politikusa. Szerinte nem volt szerencsés a csomag kommunikációja, többek között az, hogy csak fokozatosan derült ki a kormány célja. A frakció egy másik meghatározó politikusa erről azt mondta: a kormány időközben mérlegelte, hogy meddig mehet el az ügyben. A politikus arra utalt, hogy amíg a 30 milliárdos elvonás nem vonta kétségbe a magánpénztárak létét, addig a Matolcsy által szerdán bejelentett lépés már igen.
"Nem köpte szembe" magát a Fidesz
"Sokkal vállalhatóbb volt számomra, mint a kínosan nekünk kedvező, egykulcsos adó vagy az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása" - magyarázta a nagyobbik kormánypárt egyik sokat szereplő képviselője. Egy másik, kormánytisztséget is betöltő frakciótag pedig azzal érvelt az átalakítás mellett, hogy a Fidesz kezdettől, még 1998-as bevezetésük előtt is ellenezte a magánnyugdíjpénztári rendszert, saját magát a párt ezzel szerinte legalább "nem köpte szembe".
