Százmilliárdos átcsoportosításra készül a kormány
A kormány minden uniós nagyberuházásokat átvizsgál, többet le is fog állítani, de a négyes metró épülhet tovább - nyilatkozta az Indexnek Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. Az állami cégvezérek többségét elküldik, de tömeges elbocsátások nem lesznek. A MÁV és a Malév sorsáról nemcsak pénzügyi szempontok alapján döntenek.
Egy évvel ezelőtt kezdte egy médiacsoport kiépítését, ami egy hosszú távú program. Majd szinte pillanatok alatt otthagyta az egészet a miniszterségért. Fel sem merült, hogy visszautasítsa a felkérést?
Valóban hosszú távú folyamat befektetéseket végrehajtani, és nem tudtam, amikor elkezdtem, mit hoz egy évvel később az élet. Ez év áprilisában kaptam meg a felkérést, amire igent mondtam, és nem mérlegeltem, mennyi időt töltöttem a médiavállalkozásban Tizenöt éve foglalkozom befektetésekkel, ezt most így hozta az élet, olyan feladatra kaptam felkérést, amelyet nem lehet visszautasítani.
Akkor ez nem volt nehéz döntés?
Nem, nem volt.
Ezek szerint csak a pénztermelés volt a lényeg abban, amit eddig csinált, és egy csavargyár is lehetett volna, ha ott látja meg a lehetőséget?
Nem, az ember nyilván nemcsak gazdasági-pénzügyi szempontokat mérlegel. Talán, emlékeznek rá, hogy a Heti Válasz megvásárlására már korábban is tettem kísérletet, ami akkor sikertelen volt, 2009-ben viszont sikerült. A megkezdett hosszú távú stratégiai építkezéseket feltehetően az új tulajdonossal is folytatni fogja a kiadó.
Mostanra már csak volt médiatulajdonosként mi a véleménye a média tervezett új szabályozásáról?
Volt médiatulajdonosként nincs véleményem. Kormánytagként támogatom a tervezetet.
Akkor kérdezzük úgy, hogy médiából érkezett politikusként mi a véleménye róla?
Így is az, hogy támogatom.
A Fidesz több ponton készül módosítani a tervezeten. Az ezzel kapcsolatos vitákban, akár informálisan is, részt vett-e? Vagy mást nem mondhat, mint azt a hivatalos álláspontot, hogy kormánytagként támogatja az előterjesztést?
Az audiovizuális politika az én minisztériumom szakterülete, tehát bizonyos értelemben hozzánk is tartozik ez a témat. Önmagában az, hogy a Fidesztől érkeznek módosító javaslatok, nem rendkívüli eset, ez a törvényalkotás természetes folyamata.. Talán nem is volt olyan törvénytervezet, amelyhez nem nyújtottak be módosító indítványt a parlamenti vita során. Egy törvényben bizonyára vannak olyan részletek, amelyeket az ember nem egyforma odaadással támogat. De ha az a kérdés, hogy az egész törvényjavaslattal egyet ért-e, vagy sem, akkor az a válasz, hogy igen, egyetért.
A mostani módosítókon túl is látszik, hogy erős a képviselők jogalkotói ügybuzgalma, gondoljunk csak Rogán Antal energiaár-törvényére [1].
Miért látnak ebben problémát?
Problémát nem látunk benne, csak szokatlan. Miért nem a minisztériumban készült ez az előterjesztés? Szakmailag nem értettek egyet vele?
A minisztérium támogatta ezt a javaslatot, hiszen az ármoratóriumról kormánydöntés is született. Van egy természetes munkamegosztás.
És az is teljesen természetes, ahogyan nemcsak az egyes [2] minisztériumokhoz [3] tartozó [4] háttérintézmények [5], hanem a független szervezetek, például az Állami Számvevőszék vezetőinek ügyét [6] intézik? Az ÁSZ élére egy kormánypárti parlamenti képviselőt ültetnének, amivel komoly támadások kereszttüzébe kerültek.
Az, hogy a politikai ellenzék mit támad, az a politikai harc egy dimenziója. Nyilvánvaló, hogy az ellenzék támadni fogja ezeket a döntéseket. Ami a mi minisztériumunkat illeti: számos csere már megtörtént, de még számos csere lesz. Egyrészt az egy természetes törekvés, hogy ahol politikai kinevezettek vannak, ott a hatalomra került új politikai erőcserét hajtson végre. De ugyanez jelentős részben akkor is elmondható, ha szakemberek ülnek vezetői székben, de ők nem értenek egyet az új kormányzati törekvésekkel. Nyilvánvaló, hogy új kormányzati filozófiához új emberek kellenek.
Mondjuk mi az ÁSZ elnöki tisztségét említettük, bár tudjuk, hogy az nem az ön minisztériumához tartozik.
Ez így van.
Ahogyan az állami intézményeknél, hatóságoknál van vezetőváltás, lecserélik-e ugyanúgy a menedzsmentet az állami vállalatoknál [7] is?
Igen. Az állami cégek jelentős részénél bizonyos változások lesznek a menedzsmentben, felülvizsgáljuk a vezetői struktúrákat, a jövedelmeket, a bérgazdálkodást, és 15 százalékkal csökkentjük a kifizetett bértömeg összegét az állami költségvetésből gazdálkodó vállalatoknál. Esetenként azt is jelenti majd, hogy megszüntetünk vezetői szinteket, jelentősen csökkentjük az igazgatóságok számát.
A vezetőváltásokat mennyi idő alatt tervezik véghez vinni?
Van, ahol már a jogi, tulajdonosi döntés megszületett, olyan cégek is vannak, amelyek vezetőcseréjét már be is jelentettük. Ehhez szükség volt arra, hogy vagyontörvény módosítása hatályba lépjen, miután ez csütörtökön megtörtént, a minisztérium megindíthatta a személycseréket.
Ha már cserékről van szó: a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál ennél is többről, az intézmény összevonásáról, megszüntetéséről [8] van szó. Jól értjük a törvénytervezet-csomagból, hogy ebben az ágazatban a minisztérium visszaszorul? És ha igen, akkor milyen lesz a viszony az NMHH és a tárca között?
Nemcsak erről van szó. Az új kormányzati struktúrában létrejött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amiben önálló államtitkársága van az infokommunikációnak, hiszen minisztérium létrejöttének egyik célja, hogy a modern „szolgáltató állam” szerepet kialakítsa, egy erős e-közigazgatás kiépítésével. Vagyis kormányzati szinten is volt egy alapos átszervezés, nemcsak hatósági szinten, az ORTT és az NHH szintjén. Másrészt teljesen igaz az a leírás, amit mondtak, ennek az az oka, hogy a törvénymódosítás a parlament ellenőrző szerepét erősíti, tehát gyakorlatilag kiveszik az új hatóságot a mindenkori kormány beleszólása, esetleges személycseréi alól. Ez sokkal inkább eleget tesz a függetlenségnek, mint a korábbi rendszer.
A törvénytervezetben a médiaszabályozás sokkal kidolgozottabb, mint egyéb hírközlési szabályozási területek vagy az NHH működésének szabályozása. Fog ez változni?
Ami most történt, az csak egy szervezeti átalakítás. A törvényi szintet igénylő szabályozás előkészítése jelenleg is folyik. Ezzel a törvénnyel egyértelműen elválnak a minisztériumi és a hatósági feladat- és jogkörök. A politikai, stratégiai döntések változatlanul kormányzati szinten születnek, ami erőteljesen a hírközlési területet érinti.
Ezen a területen a szakma és a politika különválasztása elég nehéz. Például kérdés, hogy a frekvenciák kiosztása politikai vagy szakmai feladata-e.
Örülök, hogy ezt a példát említette. A frekvenciapályázatok kiírása, lebonyolítása, a folyamatos piacfelügyelettel bezárólag a hatóság dolga. Annak a politikai döntésnek a meghozatala, hogy legyen-e negyedik mobilszolgáltató, vagy ne legyen, illetve az így rendelkezésre álló frekvencia inkább a 3G-s szolgáltatási lehetőségek szélesítését szolgálja-e, az egy olyan politikai típusú döntés, amelyben érvényesülhet az új kormányzati filozófia. A hazai frekvencia vagyon közös értékünk, amellyel átláthatóan és hatékonyan kell gazdálkodni.
Ebben az új filozófiában, a minisztériuma egy más területén, az útgazdálkodásban, mi lesz a meghatározó: az építés vagy a felújítás? Folytatódik-e a sztrádaprogram?
A drága autópálya-építés helyett az igények szerint gyorsforgalmi utat kell építeni. De mivel nagyon lepusztult a magyar közúthálózat, elsősorban ennek a rendbetételére kell koncentrálnunk.
Az új kormányzati filozófiát az energetika kapcsán is említette. Érinti-e esetleg ez a filozófiaváltás a paksi atomerőmű bővítését, amiről az előző kormány idején nagy többséggel, fideszes képviselők által is elfogadott parlamenti határozat született?
Készül egy átfogó kormányzati energetikai stratégia. Ez foglalkozik majd az energiaellátás biztonságával, az energiafüggőség csökkentésével, energiatakarékossággal is. Megvizsgáljuk, hogy az energiafüggőség csökkentése érdekében milyen változtatások kellenek, ez a vizsgálat természetesen az atomenergia felhasználására is kiterjed. A kritikus kérdésekkel és az azokra adott válaszainkkal hamarosan elő fogunk állni, ezek között szerepel az a kérdés is, amit most föltett.
A Malévban viszont már megvan az állami tulajdon. Hogyan testesül meg ebben a cégben az állami vagyonnal való hatékony gazdálkodás ígérete, meddig visz még pénzt a költségvetésből a légitársaság?
Nehéz kérdés ez, hiszen az országnak alapvető érdeke, hogy legyen nemzeti légitársaság. Jelen pillanatban két problémát kell megoldanunk: az egyik a Malév konkrét pénzügyi helyzetének a rendezése, és az ezzel kapcsolatos válságkezelés, a másik egy hosszú távú nemzeti légitársasági stratégia kialakítása. A problémával, nemcsak a Malévval, hanem az egész légiközlekedéssel, annak fontossága miatt, egy önálló miniszteri biztos foglalkozik majd, akit hamarosan kinevezek. A költségvetés szempontjából is fontos a pénzügyi helyzet mielőbbi rendezése.
Mikor és ki lesz a miniszteri biztos?
Napokon belül kinevezik, és akkor megtudják azt is, ki az illető.
Inkább érzelmi kérdés, hogy legyen nemzeti légitársaság? Vagy van olyan tanulmány, ami számszerűsíti, miért fontos nekünk a Malév?
Már készültek ezzel a kérdéssel foglalkozó tanulmányok. Ezekből is kiderül, hogy egy nemzeti légitársaság léte nemcsak pénzügyi, gazdasági, költségvetési kérdés. Hatása van a gazdaságfejlesztésre, turisztikára, az ország imidzsére, és persze érzelmi jelentősége is van a létezésének. Az, hogy egy ország hogyan, honnan hány átszállással közelíthető meg, milyen logisztikai központot jelent, nyilván gazdasági kérdés is, politikai kérdés is, de a befektetők idevonzására is kihatással van.
Azzal egyetértenek, gondolom, hogy így nem működhet tovább a Malév. Mi a véleményük a Brüsszelbe már benyújtott [9] szerkezetátalakítási tervről?
Valóban, a mostani feltételrendszer mellett nem lehet tartósan megoldani a Malév problémáját. Jelenleg is vizsgáljuk az átalakítás lehetséges módozatait és a lehetőségeket a hosszú távú likviditás biztosítására. Amennyiben a mi szakértőink által készített tervezet szükségessé teszi, akkor azt a tervet visszavonjuk.
Mikorra várható, hogy ez az új terv elkészül?
Kiemelt sürgősséggel készül, a Malév privatizációs szerződésébe csak a kormányváltást követően nyertek betekintést szakértőink
Ha már említette a miniszteri biztost: a közösségi közlekedésnek is volt ilyenje az előző kormány idején, mégsem történtek látványos változások ezen még a Malévnál is több költségvetési pénzt elnyelő területen. Ön a bizottsági meghallgatásán vasútfejlesztést, államtitkára a kampányban a bezárt mellékvonalak újranyitását [10] ígérte. Közben az IMF-szerződés szerint elvenni kellene innen pénzt, nem is keveset, 40 milliárdot.
Részben azt tudom mondani, mint a Malév esetében: elkezdtük felülvizsgálni azokat a stratégiákat, amiket az előző kormányok tettek le az asztalra. Itt sem csak pénzügyi, hanem szociális, vidékfejlesztési, szociális szempontokat is figyelembe kell venni. Viszonylag hamar elkészül az új, általunk jegyzett stratégiai elképzelés, amiről kormánydöntés születhet majd. Kettős feladat van itt is: egy rövid távú pénzügyi, ami az IMF-tárgyalások témája is..
Már tárgyaltak erről a valutaalappal?
Igen, volt megbeszélés a minisztérium és az IMF delegációja között, ahol el tudtuk mondani egymásnak az elvárásainkat. Nagyon fontosnak tartom, hogy a MÁV problémáit a közösségi közlekedés egészének részeként oldjuk meg, ne csak önmagában a vasútra figyeljünk. Közben a MÁV-nál vannak speciális feladataink is, helyreállítani egy évszázados szakma becsületét, ami legalább olyan fontos, mint a gazdasági rendcsinálás. És igen, a szárnyvonalakat, ahol lehetséges, újranyitjuk. Mert nem lehet egyszerűen csak a hatékonyság és a takarékosság a szempont, vannak esetek, amikor a helyi, társadalmi igények fontosabbak. Ráadásul az a szárnyvonal-bezárási politika, ami az elmúlt három évben érvényesült, messze nem hozta azt a megtakarítást, ami ellensúlyozta volna a társadalmi károkat, összegszerűen a MÁV éves költségvetésének 1 százalékát sem éri el ez az összeg.
De attól nem tart, ismerve a magyar vasút működését, hogy miközben a bezárás nem hozott érdemi megtakarítást, a vonalak újranyitására hivatkozva a MÁV pluszforrásokat kér? Egyáltalán, változatlan feladatokkal, újranyitott vonalak nélkül elég a vasút működésére a költségvetésben szereplő előirányzat?
Az első átvizsgálások azt mutatják, hogy komoly lyukak vannak a rendszerben, valószínűleg súlyos terhet jelent a költségvetésnek az év hátralévő részében a vasút működőképességének a megőrzése.
Ez pontosan mit jelent?
A pontos összeget várhatóan június végén fogjuk látni. A MÁV menedzsmentjével már tárgyaltunk arról, hogy sürgősen vizsgálja felül az idei üzleti tervet, meg kell nézni, hogy az első öt hónap teljesítése fényében mik az egész évre kalkulálható számok. Ha látjuk a reális helyzetet, akkor tudunk számokat mondani.
Elbocsátások lehetnek? Hiszen évek óta lefaragnak, vonalakat zárnak be, de a vasutasok létszáma érdemben nem változik.
A kormány programja a szociális biztonságra komoly hangsúlyt fektet, ami nehezen egyeztethető össze az elbocsátásokkal. Ezzel együtt biztosan lesznek, adott esetben a MÁV-on belül is, olyan átalakítások, amiket nem lehet elkerülni bizonyos mértékű létszámcsökkentés nélkül. Az biztos, hogy tömeges elbocsátások nem lesznek.
Mit ért tömeges alatt?
Most készülnek a miniszterelnök úr által bejelentett 29 pontból álló I. akcióterv részletes programjai a szakterületeken. Számot így nem tudok mondani, de olyat, amit számon kérhetnek, igen. Az minősülne tömeges elbocsátásnak, ha az állami cégeknél tervezett bértömeg-gazdálkodástól elvárt megtakarítást az átlagdolgozók elbocsátásával érjük el. Tehát az átalakítások árát nem az egyszerű emberekkel fizettetjük meg, ez ellentétes lenne a kormány szociális biztonságra vonatkozó elképzeléseivel.
Többször beszélt arról, hogy egyes uniós projekteket felül fognak vizsgálni.
A kiemelt és nagyprojektekről beszéltem.
Ez vezethet ahhoz, hogy egyes beruházásokat leállítanak?
Igen, vezethet, de a négyes metrót nem állítjuk le, ha erre gondol. Számos feltételt mérlegelni kell, amikor egy ilyen döntést meghozunk. Egyrészt azt, hogy az adott projekt mennyire előrehaladott állapotban van, meg kell nézni a jogi feltételeket, meg kell nézni az európai uniós támogatási feltételeket, hogy bármiféle ilyen jellegű beavatkozás milyen következményekkel jár. Megvizsgáljuk azt is, mennyire hasznos vagy mennyire csak presztízscélokat szolgál egy adott beruházás. Vannak olyan beruházások, amelyeket, ha szeretnénk, sem tudnánk leállítani. De azt meg tudom erősíteni, hogy igen, lesznek olyan központi projektek, amiket leállítunk, kell is, hogy legyenek, mert ez a forrásátcsoportosítás egyik lehetséges eszköze.
Mennyi pénzről van szó?
Reményeink szerint ez akár a százmilliárdos nagyságrendet el tudja érni.
Más nagyberuházásokra vagy pályázati célokra csoportosítják ezt a pénzt?
Elsődlegesen olyan pályázatokra visszük át, amik összhangban vannak a kormányprogramban lévő célokkal, így elősegíti a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottság bővülését. Ezen belül a pályázatok közül kiemelten támogatnánk azokat, amelyek a hazai kis és középvállalatokat, az energiaracionalizációt segítik, az alternatív energiaforrások feltárását segítik. Az a tervünk, hogy a Széchenyi terv mintájára össze tudjunk állítani egy pályázatgyűjteményt a kisebb pályázók számára, de természetesen a kormány által fontosnak tartott nagyberuházások támogatására is különítünk el ebből.
A pályázók persze nemcsak a több pénznek örülnének, hanem annak is, ha gyorsabban, egyszerűbben jutnának hozzá, hiszen most egy iszonyatosan túlbürokratizált, túlbonyolított rendszerrel kell megküzdeniük.
Gőzerővel dolgozunk azon, hogy nyár végére elkészüljön az átszervezés terve, tehát hamarosan kézzelfogható változások lesznek a bürokrácia leépítésében és a pályázati idők lerövidítésében. Elképesztő, hogy vannak projektek, ahol 18 hónap az átfutási idő.
Részben ez gerjeszti a körbetartozások problémáját is, legalábbis ezt állítják a piaci szereplők.
És ez így is van. Sajnos ma már nemcsak az építőiparban probléma ez, amely azonnali megoldást igényel. .
Hogyan?
Dolgozunk a megoldásokon, az egész fedezetkezelési rendszer átdolgozásától a finanszírozási, pályázati feltételek változtatásáig sokféle elképzelés van, például a közpénzből megvalósuló beruházások esetében a körbetartozás szankcionálható lenne a közbeszerzésekből történő kizárással. A közbeszerzési törvény módosítása tartalmazni fogja a megoldásokat.
Mi lesz a sávolyi motorpálya [11] sorsa? Ez az előző kormány idején sokáig támogatott projekt volt, MFB-hitelt is terveztek nyújtani rá.
Az MFB a vagyontörvény csütörtöki módosításával került át hozzánk, így erről most még nem tudok konkrétumot mondani, csak a helyzet alapos megismerése után lehet dönteni.
Tehát elképzelhetőnek tartja, hogy az állam szerepet vállaljon egy ilyen beruházásban?
Én ezt egy kifejezetten gyakorlati kérdésnek tekintem. Támogatható, ha a konkrét projekt szolgálja a kormányzat gazdaságpolitikai céljait, de meg kell vizsgálni azt is, hogy van-e ebben helye az államnak.
Nagyon sok válaszából hiányoztak a konkrétumok vagy az, hogy mikor történik meg egy intézkedés. Mikorra várhatjuk azt, hogy mindent megismertek, minden terv, stratégia elkészült, és minden területen abba az irányba haladnak a dolgok, amerre önök szerint kell?
Folyamatosan dolgozunk a háttérintézmények, állami cégek átvilágításán és a nyílt alaphelyzet megteremtésén, a nyár végére készül el a minisztérium összes szakterületi stratégiája.
