Se nem kisebb, se nem olcsóbb az Orbán-kormány
Kevesebb miniszter, de több államtitkár és helyettes államtitkár dolgozik az Orbán-kormányban, mint elődjénél. A minisztériumok vezető köztisztviselői javarészt politikai előélettel rendelkeznek, az 59 helyettes államtitkárból hárman dolgoztak az a közigazgatásban a választások előtt.
Sem nem kisebb, sem nem olcsóbb az Orbán-kormány a Bajnai vezette kabinethez képest, így már csak abban lehet bízni, hogy elődjénél nagyobb hatékonysággal dolgozik.
A miniszterek névsora a második Orbán-kormányban látványosan rövidebb lett, hiszen a miniszterelnök mindössze kilenc munkatársát emelte miniszteri vagy miniszterelnök-helyettesi rangra - mintegy igazolva, hogy az olcsóbb állam ígéretét a kormány magán kezdi.
Ám nem tartott soká e kegyelmi állapot: amint megkezdődött az államtitkárok kinevezése, átbillent a mérleg, ugyanis a Bajnai-kormány 26 államtitkárának helyét 42 fideszes és KDNP-s politikus foglalta el. Az újak kinevezése sem volt egyszerű, hiszen arra két turnusban került sor, mivel egyszerre nem fértek el a Sándor-palotában, ahol a köztársasági elnök átadta a megbízóleveleket.
Nem ennyire látványos a bővülés a helyettes államtitkári körben, hiszen amíg a Bajnai-kabinet a minisztériumok szakmai felügyeletét 56 szakállamtitkárra bízta, addig az Orbán-kormány minisztériumait ehhez hasonló létszámú, 59 helyettes államtitkár irányítja.
A közigazgatás csúcsán ültek a kilencvenes évek végéig a helyettes államtitkárok - akiknek titulusát az utóbbi években szakállamtitkárokra keresztelték - s ezt a posztot a közigazgatási karrier csúcsának tekintették - nem számítva most a már megszüntetett közigazgatási államtitkári posztot.
A Horn-kormány még természetesnek vette, hogy zömmel azokkal a helyettes államtitkárokkal dolgozzanak, akiket az előd Boross-kormánytól megörököltek. Természetesen személycserék már a Horn-kabinet idején is voltak, ám akkoriban kezdett igazán átpolitizálódni a közigazgatás, a folyamat az első Orbán- és a Medgyessy-kormány idején teljesedett ki.
A helyzet 2010-re odáig fajult, hogy a szakállamtitkári kinevezések miniszterelnöki hatáskörbe kerültek - így azok megszűntek "szakértőnek" lenni - és a státus teljesen átpolitizálódott. Így míg a kilencvenes évek elején egy minisztériumban a közigazgatási államtitkár volt a köztisztviselői kar feje, ma már a főosztályvezetők felett szinte csak politikai kinevezettek dolgoznak.
Az elmúlt hetekben kinevezett helyettes államtitkárok között alig akad egy-két "régi motoros": ilyen a költségvetés legfőbb ura, a volt pénzügyminisztériumi főosztályvezető Bathó Ferenc vagy a szintén a PM-ből a nemzetgazdasági tárcához kerülő Thuma Róbert, de még ide sorolható az Országos Választási Iroda vezetője, Virág Rudolf is - és ezzel vége a sornak.
Az új kormány tagjait ugyanazon juttatások illetik meg, mint az elődöket: a miniszterek és államtitkárok jogosultak hivatali lakásra, gépkocsira sofőrrel, első osztályon utazhatnak hivatali útjaikon. A kedvezmények közül csupán a kiemelt állami egészségügyi ellátást törölték.
A bértömeg 15 százalékkal csökkent
Az állami tulajdonú cégek körében a kormány 15 százalékos bértömegcsökkentést tervez, ez nem vonatkozik a közszférára - hangsúlyozta Fellegi Tamás fejlesztési miniszter egy tegnapi konferencián. Ugyanakkor a 42 milliárd forintos spórolás nem járhat tömeges elbocsátásokkal - igaz, ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek leépítések. Fellegi szerint számos olyan csontváz maradt az állami cégeknél, mint a Malév Zrt. és a MÁV Zrt., amelyek finanszírozásával az új kormánynak kell foglalkoznia, ezért is indokolt a bértömegcsökkentés. Az elbocsátások mellett a kabinet azt is el szeretné érni, hogy az állami cégek vezetőinek havi bruttó bére ne haladja meg a kétmillió forintot - ez alig tucatnyi vezetőt érint. A meghirdetett intézkedések között szerepel a két hónapot meghaladó végkielégítések 98 százalékos adóztatása - bár e kérdés alkotmányos aggályokat is felvet.
