A kormány felállása óta teljes gőzzel látott neki a törvényalkotásnak, ráadásul nemcsak a törvénykezés gyorsult fel, az elbocsátásokról szóló hírek is megszaporodtak. A "halállistára" olyan személyek kerültek fel az elmúlt két hétben, mint a KSH-elnök Belyó Pál, vagy Kamarás Miklós, az MNV vezérigazgatója.
A kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP óriási lendülettel vetette bele magát a Fidesz-éra kialakításába, alig telt el pár hét az új kormány felállása óta, de már olyan törvényeket is módosítottak, melyekkel alapvető változásokat idéznek elő a jövőt illetően. Ilyen például a három csapás törvény, vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény, de nem kivétel ez alól a választási eljárásról szóló törvény sem.
A párt egyes döntései az ellenzék és a civilek körében egyaránt kiverték a biztosítékot. Különösen igaz ez a médiatörvénnyel kapcsolatos elképzeléseikre, valamint arra, ahogy az alkotmánybírók jelöléséhez állt hozzá a Fidesz. Felháborodást váltott ki az is, hogy visszavonták azt a fideszes javaslatot, amely indokláshoz kötötte volna a kormánytisztviselők elbocsátását. Sólyom László köztársasági elnök a törvényt visszaküldte megfontolásra az országgyűlésnek.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke a hét folyamán kijelentette: nem egészséges az a tempó, amit a Fidesz-KDNP-kormánytöbbség diktál. Vona szerint a Jobbik és a Lehet Más a Politika egyetért abban, hogy a mostanában napirenden lévő, az alkotmányt, a médiát, az önkormányzatokat, a választójogi rendszert, a parlamentarizmust érintő törvénymódosítások átgondolásához több időre lenne szükség. Kérdés, hogy a Fidesz mindezt megfontolja-e.
A törvényalkotási sprint azonban nem minden, napról napra bővül a kormány "halállistája" is. Az elmúlt két hétben hét állami intézmény kapott új vezetőt: volt, akit felmentettek, a többség azonban lemondott, de akadt olyan intézmény is, ahol pótolták az addig hiányzó irányítót.
Az új kormány első munkanapján Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter felmentette Tordai Csabát, a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjét, és helyette Borókainé Vajdovits Évát jelölte ki a tisztségre, aki 2006 őszéig az igazságügyi és rendészeti minisztérium főosztályvezetője volt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke, Belyó Pál június 10-i hatállyal mondott le posztjáról; utóda másnaptól - hat évre - Vukovich Gabriella, a KSH korábbi alelnöke lett. Június 11-én Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter közös megegyezéssel megszüntette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. addigi vezérigazgatója, Kamarás Miklós munkaviszonyát, és Horváth Gergelyt, a Betonút Zrt. és a Keler Zrt. volt vezérigazgatóját nevezte ki a vagyonkezelő élére.
Ugyanezen a napon nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök - a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára - Gaál Szabolcs Barnát, aki a XII. kerületben jegyzőként dolgozott, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökévé. A szervezetnek korábban nem volt elnöke, azt Hegedűsné Dani Erika, az elnöki jogokat gyakorló vezető irányította.
Június 11-én mondott le a Magyar Energia Hivatal elnöke, Matos Zoltán is; lemondását Fellegi Tamás elfogadta. Az elnöki poszt betöltésére a miniszter pályázatot ír ki. Közös megegyezéssel szűnt meg hétfőn Horváth Zsolt Csabának, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnökének munkaviszonya, utódának keddtől Sárdi Erikát, a Miniszterelnöki Hivatal Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának korábbi osztályvezetőjét nevezte ki Fellegi Tamás.
Kedden mondott le Rozgonyi Krisztina, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke, a miniszterelnök a lemondást elfogadta június 30-i hatállyal; Rozgonyi Krisztinát idén február 1-jén nevezték ki az NHH élére. A lista várhatóan tovább bővül az elkövetkezendőkben, ha a kormány ugyanilyen hévvel folytatja az átalakítást, akkor valószínűleg többen évek hosszú sora után ismét állás után nézhetnek.
