Tavaly július óta tizenkét megbízási szerződést kötött összesen tizenegy magánszeméllyel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – derül ki a minisztérium szerződéseiről múlt héten közzétett adatokból (pdf). A kormányportálon megjelent dokumentumból úgy tűnik, több esetben olyan tevékenységekre is megbízási szerződést kötöttek, amelyeket hagyományosan munkaviszonyban szoktak ellátni.
Van olyan megbízott, akivel a minisztérium titkársági és koordinációs főosztályának asszisztensi feladatai szerződtek előbb tavaly júliustól december 18-ig, majd december 19-től idén március 31-ig (ő az egyetlen, akivel két szerződést is kötöttek, bár ezt egy kilenc hónapos időtartamúban is megoldhatták volna). Egy másik személy az adatközlés szerint „közreműködik a beérkező posta bontásában, az iktatásban, az anyagok sokszorosításában, a faxolásban, az előzményi iratok felkutatásában, a kiszignált iratoknak az ügyintézők felé való továbbításában” egy pontosan meg nem nevezett főosztály „működésének elősegítése érdekében”. Volt olyan, aki egy hónapig szakterületi médiareferens volt, és van olyan élő szerződés, amelyben a megbízott feladata egyebek mellett „az utazási nyilvántartások adatbázisának kezelése (adatfelvitel, ellenőrzés); adminisztratív ügyintézés”.
Mindezek zömében olyan feladatok és megbízások, amelyeket látva felmerül az emberben a gyanú, hogy úgynevezett színlelt megbízások, amikkel valójában munkaviszonyban végzett tevékenységet álcáznak megbízotti jogviszonynak. Hogy egy megbízási szerződés mikor leplez valójában munkaviszonyt, azt az általánosságban nehéz pontosan meghatározni, de a munkajogi szakértők szerint erre utaló jel lehet, ha a tevékenységet a foglalkoztató (megbízó) székhelyén vagy telephelyén kell elvégezni. Szintén ilyen jel lehet, ha a tevékenység elvégzéséhez a megbízó munkaeszközöket, munkaruhát, infrastruktúrát biztosít, ha a szerződésben meghatározott időkeretet állapítanak meg, ha a megbízottnak huzamosabban csak ugyanattól az egy foglakoztatótól van megbízása, és mindig ugyanarra a tevékenységre.
Noha a részletes szerződéseket nem ismerjük, de a minisztérium által közzétett adatokból úgy tűnik, ezekből a kritériumokból több is megáll a tizenkettőből öt szerződésnél. Nehezen tűnik ugyanis elképzelhetőnek, hogy postázási-iktatási, asszisztensi vagy adminisztratív ügyintézői szerződést úgy kötöttek volna, hogy a tevékenységet ne a minisztériumban, meghatározott időkeretben (munkaidőben) kellene végezni, és figyelemreméltó az is, hogy volt köztük újrakötött szerződés.
A fejlesztési minisztérium szerint ezekben az esetekben nincs szó színlelt szerződésekről. „Az elvégzendő munka természete a kérdéses esetekben sem zárja ki megbízási jogviszony létesítését. A létrejött jogviszony jellegének megítélésénél nem a felek által megjelölt megnevezésnek, hanem annak van jelentősége, hogy a foglalkoztatásban a polgári jogi jogviszony elemei érvényesülnek-e” – közölték a kérdéseinkre adott válaszban. Szerintük nem történt más, mint az, hogy „a honlapon megjelent táblázatban a tárgykörök megnevezése több esetben pontatlan, nem egyezik meg a szerződés tényleges tárgyával”. Így szerintük a probléma is könnyen megoldható: „a hibás megfogalmazások javítása folyamatban van, a helyes táblázatot a minisztérium a közeljövőben közzéteszi”.
