Naptár

július 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Kormánykrónika

2010 májusában megkezdődött az Orbán kormány korszaka. Krónika arról, ami tetszik és ami tetszik.

Címkék

29 pont (13) adócsökkentés (97) adóforradalom (84) alkotmány (84) alkotmánybíróság (40) államcsőd (81) államosítás (26) apeh (7) áremelés (18) ász (14) babarczy (5) bajnai (22) bankadó (25) bayer (6) befektetők (5) benzinár (5) bérek (12) bkv (15) budapest (6) centrális (11) cenzúra (64) cinizmus (69) demokrácia (173) devizahitel (25) devizaválság (34) egészségügy (30) egyeztetés (52) egyház (7) előzmények (15) elszámoltatás (8) eu (133) fellegi (27) fidesztized (7) foglalkoztatás (34) forintválság (14) gdp (45) határontúli magyarok (5) hazugság (133) hende (9) hm (5) hoffman rózsa (11) idézet (191) igazszágszolgáltatás (49) ígéretek (99) imf (69) járai (17) jogalkotás (17) jogállam (45) kétharmados többség (48) kettős állampolgárság (5) költségvetés (131) költségvetési tanács (14) korrupció (19) kósa (19) kövér (9) közbeszerzés (37) közbiztonság (8) közérdek magánérdek (6) közszféra (39) közszolgák (31) közvéleménykutatás (11) ksh (5) kubatov (5) különadó (18) lázár (40) leminősítés (26) leszámolás (11) lex (15) magyar nemzet (8) mal zrt (7) martonyi (5) matolcsy (182) máv (10) média (169) médiatanács (66) meggyes (12) megszorítás (88) mnb (17) mnyp (69) mol (11) mti (15) mtv (38) multi (13) munkanélküliség (7) mutyi (183) navracsics (31) nem tetszik (62) népszavazás (9) ner (40) nyilvánosság (55) nyugdíj (54) oét (5) oktatás (39) oligarcha (29) önkormányzat (58) önkormányzati adósság (19) orbán (194) orbán csomag (35) országimázs (102) ovb (5) papcsák (12) parlament (21) pintér (17) posta (5) rogán (20) rokonok (26) sajtó (96) schmitt pál (24) selmeczi (7) semjén (9) simor (6) sólyom lászló (11) szíjjártó (44) színház (8) tahó (19) tarlós (15) tetszik (14) trükkök százai (113) tüntetés (8) ügyészség (24) válságadó (20) varga mihály (10) vezetőváltások (67) világszabadalom (69) zemberekkel fizettetik meg (32) zsarolás (32) Címkefelhő

Friss topikok

Linkblog

2012.02.21. 20:58 Kormánykrónikás

Feljelentők és hazaárulók: A Fidesz Brüsszelben

Címkék: eu országimázs hazugság idézet

Kormányon nehezen tűri a Fidesz, ha valaki külföldön bírálja a kabinet tevékenységét, de ellenzékben a jobboldal egészen más véleményen volt. Medgyessyt vagy Gyurcsányt fel lehetett jelenteni nemzetközi fórumokon, aki viszont Orbánt támadja, az hazaáruló.

Az európai baloldal összehangolt politikai támadást indított Magyarország ellen – a jobboldali politikusok legszívesebben ezzel intéznék el a kormány politikájával szemben Európában és az Egyesült Államokban megfogalmazott számos kritikát. Többször megfogalmazódott az is, hogy az egész hadjárat mögött az MSZP áll.

A KDNP egyenesen azt állította, hogy az Európai Parlament magyar szocialista képviselői "módszeresen, szinte már hivatásszerűen" a magyar nemzeti érdekek ellen dolgoznak. A kereszténydemokraták szerint ők az EP-ben folytatott hisztériakeltéssel és hazudozással "saját honfitársaik, a magyar emberek érdeke ellen cselekszenek, s ideje, hogy 
az MSZP hagyjon fel a gyalázatos, nyílt hazaárulás háttértámogatásával".

Pedig a szocialisták csak azt teszik, amit az ellenzéki létből fakadó logika követel: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a szerintük demokratikus alapértékeket fenyegető kormányt jobb belátásra bírják. Ha ehhez az kell, hogy nemzetközi fórumok intsék némi mértékletességre a – most kivételesen kétharmados – többséget, hát ezt az utat választják.

Nincsenek ezzel egyedül.

Amikor a Fidesz támadta nemzetközi porondon a kormányt

A jobboldal nem volt mindig olyan érzékeny, amikor az aktuális kormányt külföldről érték támadások. Sőt, még muníciót is szolgáltatott ehhez, igaz, akkor még ellenzékben. Például 2003 nyarán a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) Lisszabonban éppen a Fidesz által összeállított dokumentum alapján fogadott el a magyar kabinet működését keményen bíráló határozatot.

A szocialista-liberális kormány hatalomra kerülése után pártpolitikai befolyás alá került a rendőrség, politikai indíttatású bírósági eljárások indultak például azok ellen, akik bírálták a kormányt (s ezzel már-már "felségsértést" követtek el). Emellett korlátozták a gyülekezési jogot, megfélemlítettek ellenzéki gondolkodókat, menesztették az állami szolgálatból a megbízhatatlannak tartott személyeket – íme néhány pont a Medgyessy-kormány "bűnlajstromából".

Ha ez még nem lenne elég, ellehetetlenítették az ellenzéki sajtót, mert megfosztották a hirdetési bevételeitől. Ezzel szemben állami támogatást nyújtottak az akkori dokumentum szerint amúgy is túlsúlyban levő kormánypárti médiának.

Mintha csak ma lenne…

A CDI mindezek alapján úgy vélte, ami Magyarországon történik, nincs összhangban a Magyar Köztársaság alkotmányával, az ENSZ, az Európai Tanács és az Európai Unió dokumentumaiban foglaltakkal, az emberi, polgári és politikai szabadságjogokról szóló egyezményekkel.

A CDI ezért aggodalmát fejezte ki a magyarországi közállapotok miatt, és felszólította a kormányt: tegyen erőfeszítéseket, hogy az alapvető emberi, polgári és politikai jogokat tartsák tiszteletben Magyarországon.

Ezzel egyébként Burmával és Kubával kerültünk egy sorba; e kér országot ugyanis akkor szintén elmarasztalták. A különbség "csak" annyi, hogy a Magyarországot elítélő döntést nem érdemi vizsgálatokra alapozták, hanem nagyjából megszavazták a Fidesz által előterjesztett javaslatot.

Amúgy a határozathoz csatlakozott az Európai Néppárt, amely pártcsaládnak a Fidesz az uniós csatlakozás óta tagja.

Az uniós támogatások megvonását is szorgalmazta Orbán

A Magyarország ellen most folyó túlzottdeficit-eljárás következménye elvileg az is lehet, hogy átmenetileg felfüggesztik a kohéziós alapból szánt pénzügyi támogatások kifizetését. Ezt már nehéz lenne a szocialisták számlájára írni, akik annyiban persze kétségkívül felelősek a kialakult helyzetért, hogy 2004 óta nem sikerült a költségvetési hiányt az EU által elvárt három százalék alá leszorítani.

Az viszont már a mostani kormány tevékenységét minősíti, hogy az Európai Bizottság továbbra sem lát biztosítékot a deficit tartós csökkentésére. Egyszeri intézkedésekkel – például az ágazati különadók kivetésével, a magán-nyugdíjpénztári befizetések államosításával – sikerült ugyan a hiányt csökkenteni, de Brüsszel nem látja például a nagy ellátórendszerek strukturális átalakítását célzó azon intézkedéseket, amelyek eredményeképpen a háromszázalékos deficitcél tartható lenne.

Orbán viszont 2006 őszén – talán az őszödi beszéd kiszivárogtatása után kitört zavargások, illetve az akkori kormányzat azóta is sokat vitatott reakcióinak hatása alatt – semmit nem bízott a véletlenre. Egyenesen felszólította az uniót, hogy a hazug és csaló kormányoktól vonja meg a támogatásokat.

A néppárti frakció ülésén kifejtette, hogy a kommunisták saját országukban intézményesítették „a korrupciót, az erkölcsi relativizmust, a szegénységet, a kiszolgáltatottságot, a hamis adatokat szolgáltató kormányokat, a felelősséget nem ismerő politikusokat és a politikai hazugságokat".

Erre pedig nincs más válasz, mint a gazdasági retorzió – legalábbis nehéz Orbán szavait másként értelmezni. Akkor is, ha a Fidesz nyilatkozatban szögezte le: Orbán és pártja is azért küzd, hogy Magyarországnak minél nagyobb fejlesztési támogatás jusson.

Soha nem ártott az országnak annyit magyar politikus, mint Orbán Viktor – szögezte le akkor Dobolyi Alexandra szocialista EP-képviselő. A politikus a szemére vetette, hogy a belpolitikai vitákat külföldre viszi, ahol saját hazája ellen beszél.

Dobolyi persze valószínűleg igazságtalan volt politikai ellenfelével szemben, és nem gondolt arra, hogy később párttársai nagyjából ugyanezt teszik. És – a kormánypártok együttműködési készségének totális hiánya miatt – valószínűleg jól teszik.

A jobboldal csak kormányzati pozícióban nem tűri a külföldi bírálatot

A CDI lisszaboni határozatának elfogadása után az akkori kormánypártok azonnal felhívták Orbán Viktor figyelmét arra, hogy korábban maga is igen hevesen lépett fel mindazokkal szemben, akik külföldön Magyarország lejáratására alkalmas nyilatkozatokat tettek.

Az akkori miniszterelnök felhívására a kancellária 2000-ben ugyanis listát állított össze mindazokról, akiknek az ország tekintélyét sértő kijelentéseket tulajdonítottak. Az érintettek névsorát tartalmazó dokumentumot Orbán az Európai Unió bővítéséről és Magyarország csatlakozásáról tartott parlamenti vitanapon elhangzott beszéde végén fel is mutatta.

A miniszterelnök azt is az ellenzék szemére vetette – és a történelem ebben ugyancsak ismétli önmagát –, hogy megpróbálták elérni az uniós csatlakozási tárgyalások során készített országjelentés kedvezőtlen irányú módosítását. Ezt a szocialisták szerint az Európai Unió illetékesei határozottan cáfolták.

„Nem ismerek olyan demokratikus jogállamot, amelyben a kormányfő ilyesfajta támadásra ragadtatta volna magát politikai ellenfeleivel szemben” – kommentálta akkor az ügyet Kovács László. A szocialista politikus ugyanakkor számba vette, hogy mit rónak a terhére, és megállapította: a tőle hivatkozott, s az ország tekintélyének csorbítására alkalmasnak vélt nyilatkozatokat minden esetben a magyar sajtónak tette, s azokat egyes külföldi lapok legfeljebb átvették.

Az első Orbán-kormány regnálásának utolsó esztendejében újabb névsor látott napvilágot. Igaz, azt nem a kabinet, hanem egy magát Kontroll Csoportnak nevező, állítólag független magánszemélyekből, gimnazistákból, egyetemistákból álló társaság állította össze. A feketelistán egyébként ezúttal nem magyar közéleti személyiségek, hanem az ország rossz hírét keltő külföldi újságírók szerepeltek – közülük néhányan nem is értették, egyáltalán miről van szó –, s azt a Magyar Nemzet tette közzé.

A helyzet most kísértetiesen hasonló: Orbán kormányoz, s a tevékenységét ellenzéki politikusok bírálják. Esetleg külföldön is. Ami a jobboldal szerint már-már hazaárulásnak számít. És ha a Fidesz van ellenzékben, akkor bárhol és bármilyen eszközökkel szabad támadnia a kormányt?

A bíráktól sem idegen, hogy külföldön panaszkodjanak

Érdekes, hogy a bírák ugyancsak a Medgyessy-kormány regnálása alatt tartották fontosnak, hogy az alacsony fizetésük miatt nemzetközi fórumhoz forduljanak. A Nemzetközi Bírói Egyesület előtt – nem sokkal a kormányváltás után – fel is tárták a magyar bírói kar tarthatatlan helyzetét, hiszen ők Európában szinte nálunk kerestek a legkevesebbet.

Igaz, megfeledkeztek arról, hogy a korábbi négy esztendőben Orbán Viktornak hívták a miniszterelnököt. Meg arról is, hogy az MSZ–SZDSZ-kormány ötvenszázalékos fizetésemelést ígért. Amit a tanácskozás idejére részben már végre is hatottak.

„Jövedelmi viszonyaink, különösen a nyugdíjhelyzetünk megdöbbentette a résztvevőket, és ezért határozták el, vizsgálóbizottságot küldenek Magyarországra, hogy (…) közvetlenül szerezzenek tapasztalatokat” – olvasható a Magyar Bírói Egyesület honlapján máig elérhető egyik dokumentumban. Vizsgálódtak is, de különösebb eredmények nélkül.

Most megint lenne bőven ok a panaszkodásra, hiszen több mint 270 bírót kényszernyugdíjaznak, ugyanakkor korlátozzák mérlegelési jogukat az ítéletek meghozatalában – a büntetési tétel középmértékéhez igazodva kell a verdiktet kimondaniuk –, egyetlen személy kezébe került a döntés joga arról, hogy ki lehet bíró, ki bírósági vezető, s akár az ügyész is eldöntheti, hogy melyik bíróság előtt emel vádat. A bírói kar azonban most nem emeli fel a szavát.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kormanykronika.blog.hu/api/trackback/id/tr274359413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

igazi Ténytár 2015.08.10. 08:16:05

ja kerem, es pont Bayer jon ezzel.

___________
magyarhirlap.hu/cikk/32501/Semmi_uj

___________