Idén tavasszal a Széll Kálmán Terv ismertetésekor 550 milliárd forintos egyenlegjavulást vállalt 2012-re a kormány. Végül a nemzetgazdasági miniszter szerint ebből ezer milliárd lesz. A baj csak az, hogy közben az eredeti intézkedések csak a várt összeg felét hozzák, ezért is volt szükség további adóemelések csatasorba állítására.
550 helyett csak 300 milliárd
Tavasszal a Konvergencia Terv benyújtásakor részletezte a kormány azokat az intézkedéseket, melyektől 550 milliárd forintos egyenlegjavulást várt 2012-re a Széll Kálmán Terv keretében. Most érdemes ismét elővenni ezt a dokumentumot és a jövő évi költségvetés múlt pénteken benyújtott első tervezetével összevetni. Az rögtön kiderül, hogy az 550 milliárdnyi egyenlegjavulásból csak nagyjából 300 milliárd valósul meg a kormány legfrissebb tervei szerint is, vagyis azoknak az elemzőknek lett igaza, akik már tavasszal arra figyelmeztettek, hogy jó esetben is a tervek 60 százaléka teljesülhet majd.
Persze a kormány már ezermilliárdos egyenlegjavulásról beszél és úgy kommunikálja, mintha túlteljesítené a Széll Kálmán Tervet. Ehhez azonban kellett a más bejelentett áfaemelés, mely a tervek szerint jövőre 150 milliárdot hoz a kasszába, illetve a 250 milliárdos stabilitási tartalék zárolása 2012-re is.Ezek az intézkedések a már említett 300 milliárdos egyenlegjavulás mellett máris 700 milliárdot tesznek ki, amihez jönnek még a jövedéki adó emeléséből származó pluszbevételek, az online szerencsejátékok megadóztatása és a többi "kisebb" intézkedés. Vagyis gyakorlatban megvalósulhat az ezermilliárdos kiigazítás, csak más szerkezetben.
Nagy bukás lehet a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata
A tavasszal bejelentett reformintézkedéseket részletesen megvizsgálva az is kiderül, miért nem jön össze jövőre az eredetileg várt megtakarítás. A munkaerőpiac területén például 195 milliárd forintos egyenlegjavulás volt betervezve, ehhez képest a benyújtott költségvetési tervezet már csak 126 milliárdos lefaragást jelent. A passzív munkaerőpiaci támogatásoknál például a tavalyi 134,8 milliárd forintból 111,1 milliárdot faragott volna le a kormány, de csak 66,1 milliárdot sikerül a legfrissebb terv szerint. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a bejelentett intézkedések, mint például a munkanélküli segély idejének három hónapra csökkentése a vártnál kevesebb eredményt hozhatnak.
Érdekesség, hogy a reformcsomag az aktív munkaerőpiaci támogatások EU-forrásokra cserélésétől 40,5 milliárdos megtakarítást várt, miközben az idei büdzsében összesen ennyi az előirányzat. Ebből szinte előre borítékolható volt, hogy nem sikerül majd a teljes összeget elvonni, ami meg is történt: még a 2012-es tervezetben is van 27,6 milliárd forintnyi aktív munkaerőpiaci támogatás.
A nyugdíjrendszer reformjánál a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatta a legnagyobb csalódást a kormánynak. Már korábban lehetett arról hallani, hogy elég lassan halad a felülvizsgálat és a tervezettnél kevesebb embert lehet ezzel visszaterelni a munkaerőpiacra. Ez jelenik meg a költségvetési tervezetben is. Az idei 304,6 milliárdról csökken ugyan a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok ellátására és a rehabilitációs járadékra fordítandó összeg, de a csökkenés csak 20,2 milliárdos lesz. További különbség, hogy januártól az Egészségbiztosítási Alaphoz tartoznak a rokkantnyugdíjak, de ettől a 284,4 milliárdos kiadást ugyanúgy fedezni kell, mint ha a nyugdíjkassza része lenne. Nagyrészt a rokkantnyugdíjak vártnál kisebb megvágása miatt a nyugdíjrendszer területén számításaink szerint 24,7 milliárdos egyenlegjavulás jön csak össze a várt 92,5 milliárddal szemben.
Problémás terület a közösségi közlekedés is, ahol egyelőre nyomuk sincs a reformoknak. A múlt héten Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár maga is úgy nyilatkozott a Közgazdász Vándorgyűlésen tartott előadásában, hogy egyelőre nem látja a várt megtakarítás forrását ezen a területen. A költségvetési tervezetből az látszik, hogy a fogyasztói árkiegészítést 16 milliárddal 109-ről 93 milliárdra csökkentené a kormány, amivel túlteljesíti az ettől várt 10 milliárdos egyenlegjavulást. Azt egyelőre nem tudhatjuk, hogy a Nemzeti Közlekedési Holding létrehozása valóban ötmilliárdos megtakarítással jár-e, de megelőlegezhetjük ezt az összeget. A legnagyobb tétel azonban a MÁV átszervezése, hatékonyságjavítása, melytől 30 milliárdot vártak volna. Ennek tetemes részét az tehette volna ki, hogy az állam átvállalja a vasúttársaság 300 milliárdos adósságállományát, amivel a cég megszabadult volna évi 20 milliárdos kamatterheitől. Azonban az utóbbi hónapokban már pletykáltak arról, hogy nem lesz pénz a vasúttársaság konszolidálására, majd mostanra a kormány is elismerte, hogy felül kell vizsgálni a tervet
