A Fidesz elnöksége két alternatív bírósági reformkoncepció közül választhat a hétvégén, de az eddigi, teljes önigazgatásnak mindenképpen véget vetnek.
A Fidesz elnökségének hétvégi ülésén döntés születhet a bíróságok igazgatási rendszerének átalakításáról, vagyis az új bírósági törvény alapkoncepciójáról. Az elnökség ülésén – ahol a szaktárca vezetője, Navracsics Tibor is jelen lesz – két verzió közül kell majd választani, de az 1997-ben létrehozott, teljesen független bírói önigazgatás korszaka mindenképpen lezárul.
A bíróságokkal kapcsolatos kormányzati elképzelésekről Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára számolt be egy csütörtök délelőtti sajtóbeszélgetésen. Az egyik megoldás lényegében az 1997-es igazságszolgáltatási reform előtti állapothoz való visszatérést jelenti, amikor a bíróságok az Igazságügyminisztérium alá tartoztak.
Ha a vezető kormánypárt elnöksége ezt a megoldást választja, a KIM által kidolgozandó törvény értelmében a bíróságok irányítása visszakerül a szaktárca alá. 1997-hez képest a különbség az lenne, hogy létrejönne egy úgynevezett bírósági hivatal, és az ítélkezéssel nem szorosan összefüggő kérdésekben, azaz a költségvetési, állományi és személyi ügyekben ez a hivatal döntene.
Ez lényegében azt jelentené, hogy az eddigi igazgatási csúcsszerv, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) helyett a KIM hozná meg a bíróságok működését szabályozó rendeleteket, és az adminisztratív feladatokat egy bírósági minisztériumként is értelmezhető, újonnan felálló hivatal látná el. Az OIT a hivatalt ellenőrző szervként továbbra is megmaradna, de az igazgatási hatáskörei megszűnnének.
Az alternatív javaslatot Áder János fideszes EP-képviselő dolgozta ki. Ez a koncepció egy, az eddigi teljes függetlenség és a minisztériumi irányítás közötti köztes megoldást jelent. Az igazgatási hatáskörök ebben az esetben is az új bírósági hivatalhoz kerülnének, mely azonban a minisztériumtól függetlenül működne, és az élén egy bíró állna. Ha a Fidesz ezt a verziót preferálja, az elnökségnek el kell döntenie, hogy a hivatal vezetőjét az Országgyűlés vagy a miniszterelnök nevezze-e majd ki.
Akármelyik verzió lesz az új sarkalatos törvény alapja, a személyi ügyekről, azaz a bírósági vezetők kinevezéséről már nem a bírói ág, hanem egy attól független intézmény dönt majd. Répássy ehhez annyit tett hozzá, hogy megmaradna a bírók munkájának nemrég bevezetett objektív minősítési rendszere, és a vezetői kinevezéseknél ez lehet majd az egyik szempont.
A reform szükségességét Répássy a bírói ág gyenge hatékonyságával indokolta. Az igazgatás átalakításával kapcsolatban konkrétan kijelentette, hogy a kormánytöbbség nem szeretné, ha az OIT továbbra is "kontrollálatlanul működne".
Az államtitkár valószínűnek nevezte a független közigazgatási bíróságok felállítását. Elmondta továbbá, hogy a reform részeként megerősítik a helyi bíróságokat. Ezzel egyidejűleg az illetékességi szabályok megváltoztatásával növelni szeretnék az elsőfokon a helyi bíróságokhoz tartozó ügyek körét. Mivel ez az ítélőtáblák súlyának csökkenését vonná maga után, a kiemelt büntetőügyek és – a polgári perrendtartás szabályainak átalakítása után – a 400 milliósnál nagyobb tárgyú polgári perek alapfokon a megyei bíróságokhoz, és így másodfokon a táblákhoz kerülnének.
