Az önkormányzati ciklusok öt évig tarthatnak a mostani négy helyett, a helyi iparűzési adó egy részét elveszítenék a nagyobb települések, bevezetik az önkormányzati felszámolási eljárásokat, és lélekszámához kötik a főállású polgármesterséget, illetve csődbiztosok lesznek – többek között ezeket a változásokat tartalmazza az új önkormányzati törvényt előkészítő első munkaanyag. A 44 oldalas dokumentum alapján készülő jogszabály hosszas egyeztetések után június második felében kerülhet első olvasatban a kormány elé, a tervezet végszavazása októberben vagy novemberben lehet.
A Belügyminisztériumban elkészült az új önkormányzati törvény előzetes koncepciója. A dokumentum (ami egyelőre nem nyilvános, de néhány részletet a tárca elárult), bár még nem a végleges terveket tükrözi, alapvető változást hoz az önkormányzatiság szerkezetében. Az egyik ilyen, hogy 2014 után a következő önkormányzati választás 2019-ben lesz.
A tárca abból indult ki, hogy az önkormányzati és állami feladatok ma keverednek, a finanszírozás még az érintetteknek is bonyolult és követhetetlen, ezért a lényegesebb változások is ezt a területet érintik
A finanszírozás szemlélete lényegében úgy változik, hogy az eddigi forráselosztás helyett a feladatok finanszírozása kerül a középpontba. Ez valami olyasmit jelent, hogy a települések a gazdálkodásukat nem az alapján kell megtervezzék, hogy milyen bevételeik (állami és saját) vannak, hanem az alapján, hogy milyen feladataik vannak. A kormány az átalakítástól azt reméli, hogy az önkormányzati szektorból eltűnnek a működésre felvett adósságok és hitelek, hiszen az új szemléletben a működéshez nem lehet szükség a megállapítottnál több pénzre.
A fenti gondolatmenet alapján újraszabályozzák a helyi adókat is: ezeket ugyan az önkormányzatoknak kell majd beszedni, azonban az új törvény lehetőséget ad a helyi adók növelésére és újak kivetésére is. Ezzel a megoldással első ránézésre áthidalhatónak tűnik a városvezetők utóbbi időben megfogalmazott legfőbb félelme, éspedig az, hogy a kormány több pénzt fog elvonni, mint feladatot. Az szabad adókivetési jog (bár a részletek még nem ismertek) lehetőséget termet a városoknak, hogy szükség esetén többletpénzhez jussanak.
