Az önkormányzatok, közcégek költségvetésük 10 százalékát költik el közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekre, a tapasztalatok szerint érdemi kontroll nélkül, ami melegágya lehet a korrupciónak, áll a Transparency International (TI) most elkészült tanulmányában. A civil szervezet szerint a Közbeszerzési Tanács működése is hagy kívánnivalót maga után.
A TI tanulmányának (innen letölthető teljes egészében [1]) egyik része egy kutatás, ami 24 közbeszerzési ajánlatkérő önkormányzat, állami szerv, közszolgáltató adatait dolgozza fel. Az adatokat, szerződéseket az érintett intézmények elég nehézkesen adták ki a civil szervezetnek, gyakran hivatkoztak elfoglaltságra, vagy üzleti titokra.
A tapasztalatok szerint az intézmények több mint a fele nem készített éves közbeszerzési tervet, ami átgondoltabbá és átláthatóvá tenné a közpénzen történő beszerzéseket.
A beszolgáltatott adatokból kiderült, hogy a megkérdezett közcégek, önkormányzatok éves költségvetésük 10 százalékát költik el nehezen ellenőrizhető, értékhatár alatti, közbeszerzési eljáráson kívüli beszerzéseken. Ez jelentős összeg és jóval magasabb az uniós átlagnál.
A tanulmány szerint a magyar közcégek, intézmények a GDP 5-9 százalékának megfelelő összeget (1400-2520 milliárd forintot) költenek évente közbeszerzési eljárásokon. Ez az adat minden évben az EU-országok átlaga alatt maradt, ahol egyébként 10-15%-át is eléri a bruttó hazai összterméknek.
1000-2000 milliárd megkerüli a közbeszerzési törvényt
Ebből az következik, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők a pénzük jelentős részét (1000-2000 milliárd forintot) a Kbt. hatályán kívül eső eljárás keretében költik el. Ezeknek az eljárásoknak a szabályozása és lebonyolításuk érdemi kontroll nélkül történik.
