Miközben a kormány szerint nincsenek megszorítások, a konvergenciaprogramban még annál is brutálisabb kiadáscsökkentést vázolt fel Brüsszelnek, mint amit az Orbán-csomagban bejelentett. Ha a kormánynak sikerül megvalósítania tervét, a régiós összehasonlításban elhízott magyar állam a rendszerváltás óta először versenyképessé válhat a környező országokhoz képest. De nagyon fog fájni.
Magyarországon nincsenek és nem is lesznek megszorítások - ismételgetik a kormány képviselői a hivatalos álláspontot. Az új konvergenciaprogramban azonban világosan látszik, hogy a kabinet még annál is keményebb kiadáscsökkentési tervet vázolt fel Brüsszelnek, mint amit a Széll Kámán fedőnevű Orbán-csomagból megtudhattunk.
A márciusi tervek szerint két év alatt 902 milliárdos megtakarítást akartak elérni, hogy betömjék az adócsökkentés és a családi adókedvezmény miatt, valamint a válságadók eltörlésével keletkező lyukat. Emellett idén további 250 milliárd forintos kiadáscsökkentést hajtanak végre a sietősen összedobált stabilitási tartalékkal. A konvergenciaprogramból kiderül, erről az összegről jövőre is le kell mondaniuk a minisztériumoknak és az elvonással sújtott intézményeknek, és kiadásaikat már a stabilitási tartalékkal csökkentve fogják kiszámolni.
Ez azt jelenti, hogy a teljes kiigazítás 2013-ra - beszámítva a stabilitási tartalékot - 1152 milliárd forint, amit a tervek szerint döntő részben a költségvetési kiadások csökkentésével, és kisebb részben a bevételek növelésével ér el a kabinet. Ez azonban úgy tűnik, nem a teljes csomag: a konvergenciaprogramban még további, ezermilliárdos nagyságrendű kiadáscsökkentéssel számol a kormány.
A brutális vágás
A konvergenciaprogramban az állami újraelosztás szintje, (annak a mértéke, hogy mennyit költ az állam a társadalomra és a gazdaság szereplőire a befolyt adókból) az idei 49,7 százalékos GDP-arányos mértékről 2015-re fokozatosan 40,3 százalékra csökken. (Az idei kiadásokba a kormány a jelek szerint beleszámolta a MÁV és a BKV adósságának átvállalását, valamint a PPP-beruházások kiváltását is. Mivel ezek az egyszeri tételek GDP-arányosan 2 százalékponttal növelik a kiadásokat, ezeket leszámítva az újraelosztási arány valójában 47,7 százalékról csökkenne 40,3 százalékra 2015-re.)
