Megdöbbentőnek tartja a magyar bírói kar a Magyar Hírlap szerdai cikkét, amelyben arról írt, hogy az új alaptörvény elindíthatja a személyi változásokat a magyar bírói karban. A lap kormányközeli szakemberekre hivatkozva úgy tudja, "valódi rendszerváltást" akarnak az igazságszolgáltatásban, ezért újra pályáztatnának minden bírói posztot az alkotmány elfogadása után. Elfogadhatatlannak tartják ugyanis, hogy a bírói karban "ma is sok, már a diktatúrában is ítélkező tagja van".
A legfrissebb adatok viszont mást mutatnak: a bírák döntő többsége - 72 százaléka - ugyanis 1990-ben, illetve azután kapta meg kinevezését, s az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy az ítészek politikailag elfogultak lennének. A magyar bírói kar álláspontja szerint ugyanis kizárólag a törvények alapján járhatnak el minden ítélet meghozatalakor. Politikai meggyőződésük otthon, a négy fal között marad.
A cikkben az is olvasható, hogy "nemcsak a politikai elfogultság jelent problémát, hiszen elviselhetetlenül sok szakmailag felkészületlen ítélet születik, következmény nélkül". A bírák szerint viszont szakmailag felkészületlen ítélet nincs, legfeljebb bíró lehetne, ráadásul sohasem állították azt, hogy tévedhetetlenek lennének, mint ahogyan a világon sehol sem azok.
Éppen ez indokolja a többfokozatú bírósági szervezet létét. Előfordult, előfordul és nem zárható ki a jövőben sem, hogy akár egy jogerős ítéletről derül ki: tévedés volt. A cél az, hogy az ilyen esetek száma a nullához közelítsen - állítják a bírók.