A kormányzati szektor tavalyi, az európai uniós módszertan szerint számolt hiánya 1132 milliárd forint, a GDP 4,2 százaléka volt. A kormányzati szektor ESA-módszertan szerint számolt deficitje pedig az előzetes adatok szerint 1153 milliárd forintot, a GDP 4,3 százalékát tette ki – közölte [1] (pdf) a KSH pénteken. (A Magyar Nemzeti Bank szintén péntek reggel megjelent adatai eközben azt mutatják [2] , hogy tavaly az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 4,8 százalékát érte el, 1294 milliárd forint.)
A KSH jelentése kitér arra is: a kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján a múlt év végén 21 749 milliárd forint volt. Ez az adósságállomány a GDP 80,2 százaléka.
Mást vártak
Orbán Viktor miniszterelnök január 6-án még azt mondta: teljesülhetett a 2010-es államháztartási hiánycél, vagyis a deficit a GDP 3,8 százaléka lehetett. Igaz, a kormányfő szavaiból nem derült ki, hogy az uniós módszertan szerinti, úgynevezett eredményszemléletű, vagy a pénzforgalmi szemléletű hiányra gondolt-e; az elemzők ez utóbbit valószínűsítették. Mivel az a hiánycél 4 százalék volt, úgy tűnhetett, a deficit kisebb is lesz a vártnál, ezt a rendkívüli adókból származó bevétellel és a kiadások befagyasztásának hatásával igyekezték magyarázni.
A kormányfő szavait másnap a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca gyorsjelentései is megerősítették. Azonban február közepén már arról adott ki közleményt [3] az NGM, hogy az államháztartási egyik alrendszerét jelentő önkormányzati szektorban meglepően magas volt a deficit.
Varga Mihály, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, jelenlegi miniszterelnökségi államtitkár tette helyre a Matolcsy-minisztériumot, amikor egy fórumon elismerte: 4,2 százalék körül lehet az eredményszemléletű deficit. Varga is azzal magyarázta a hiánycél 0,5 százalékpontos, nagyjából 130 milliárdos mellélövést [4], hogy az önkormányzati szektor deficitje a GDP 0,9 százaléka lett (miközben 2009-ben csak 0,3 százalék volt).
