Több törvénytelenséget is elkövetett Esztergom előző vezetése - ez derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből.
Némi huzavona után nyilvánosságra került az Állami Számvevőszék jelentése Esztergomról, pontosabban arról, hogyan vezették a várost Meggyes Tamás idejében. Az ÁSZ vezetése ugyanis arra hivatkozva, hogy azt az elnök nem írta alá, nem akarta nyilvánosságra hozni, ám Tétényi Éva, az új polgármester közzétette a hatvan oldalas dokumentumot.
A jelentés szerint az előző, fideszes városvezetés több esetben felelőtlenül és a törvénytelenül gazdálkodott a közpénzekkel. Például Meggyes a jelentés szerint megkerülve a törvényt, közbeszerzés nélkül döntött arról, hogy összesen 143 millió forint értékben egy, az UD Zrt.-hez köthető céggel szerződik a város közbiztonságának fenntartására.
A jelentés megállapítja, hogy az önkormányzat bevételei és kiadásai 2007-2010 között - a 2009-es évet leszámítva - soha nem voltak egyensúlyban, a hiány a 2007-es 3,4 százalékról 2010-re 28 százalékra nőtt, és 2009-ben is csak azért zártak 651 millió plusszal, mert az előző évek kötvénykibocsátásából igénybe vettek 4,3 milliárd forintnyi pénzt. A 2007-2008, illetve 2010-es években ugyanakkor a hiány finanszírozását hitellel, kötvénykibocsátással biztosították: 2007-re egy-, 2008-ra másfél milliárd forint, 2010-re 673 millió forint hitel felvételét irányozták elő, de figyelembe vették az önkormányzati folyószámla hitelkeretét, és rövid lejáratú hitelt is a költségvetés tervezésénél.
Így például a 2010-es választási évben 4,5 milliárd forint értékű kötvénykibocsátással, valamint 1,6 milliárd rövid lejáratú hitellel számoltak a költségvetés bevételeinek tervezésénél, amivel a hiány összesen 6,8 milliárd forintra nőtt. A különböző pénzügyi manővereket a jelentés szerint az Államháztartási Törvény előírásait megszegve vették figyelembe a költségvetés tervezésénél.
A jelentés megállapítja, hogy az önkormányzat pénzügyi bizottsága nem értékelte a költségvetés helyzetének alakulását - megsértve ezzel az önkormányzati törvényt. A képviselő-testület 2009-ben kétszer is rövid lejáratú devizahitelt vett fel (300 és 310 millió forint értékben), ezek fedezete a 2005-ben létrehozott Szent Miklós Alap volt, ami szintén szabálytalan. (Mint ismert, ebből fedezték volna a megszületett gyerekek után egyszer kifizetett 500 ezer, majd évente a kedvezményezett 21 éves koráig járó 50 ezer forintot.)
A legutolsó, “Esztergomért” fantázianév alatt futó kibocsátás felhasználásának módját sem jelölték meg, abban az bankválasztási döntéssel foglalkozó határozatban, amelynek előterjesztésébe a bankválasztás mellé kvázi mellékesen került be kötvénykibocsátás. Ebből a pénzből márciusra “vagyongyarapodási és szerkezetátalakítási” célokra hárommilliárdot el is költöttek. Mindezt azután, hogy az önkormányzat könyvvizsgálója már 2008-ban megállapította, hogy Esztergom kötelezettségei már meghaladják a mérlegfőösszeg negyedét, és ezért “a gazdálkodásnál takarékosságra kell törekedni a következő években".
Az önkormányzat mindeközben brutálisan eladósodott. A tőke- és a kamattörlesztésre fizetett összeg 2007-től 2009-ig a bevételek egyharmadára emelkedett, 2010-es tervadatok szerint ez az arány tavaly háromnegyedes volt. Esztergom a fizetőképesség biztosítására egyre növekvő mértékű folyószámlahitelt vett igénybe.
Durván elszámolták a bevételeket
A vizsgált években a helyi adóbevételek egyszer sem érték el a tervezett mértéket, igaz, ehhez nagyban hozzájárult a gazdasági válság, ami a Suzuki-gyárat kiemelten sújtotta. Nagyon elszámolták ugyanakkor a tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételeket, itt elsősorban az ipari parkban tervezett telekeladások jöttek szóba: 2007-ben a tervezett 1,069 milliárd forint mindössze ötöde, 211 millió folyt be, egy évvel később 2 milliárd helyett 772 millió, 2009-ben 3 milliárd 75 millió helyett csak 57(!) millió - érthetetlen, hogy a válság idején hogyan számoltak ilyen mértékű beruházás városba csábításával.
Ugyanígy nagyon elszámolták magukat a pályázati bevételek tekintetében: 2007-ben 894 millió helyett 521, 2008-ban 1,8 milliárd helyett 315 millió, míg 2009-ben a tervezett 2,3 milliárd helyett mindössze 425 millió forint folyt be. Az intézményi működési bevételek szintén a töredékét jelentették a tervezettnek.
A kiadások ezzel szemben minden évben meghaladták a tervezettet: 2008-ban például a személyi juttatások 4,6 százalékkal, a járulékok 4,9, a dologi kiadások 28,3, végül az egyéb folyó kiadások 948(!) százalékkal voltak nagyobbak a tervezettnél. Ehhez hozzájárult, hogy az önkormányzat 100 millió forint bérkiegészítést adott a közalkalmazottaknak a visszavont 13. havi fizetés helyett, a kötvénykibocsátásból származó árfolyamkiadások 431 millió forinttal nőttek, miközben többet fizettek például a diákok úszásoktatására (77 millió), a városi tévének (48 millió), városmarketingre (35 millió), kedvezményes fürdőbelépőre (67 millió).
A jegyző sem volt a helyzet magaslatán
Kiadáscsökkentő intézkedésképpen az önkormányzat megyei kezelésbe adta az idősek otthonát, 2008-ban kiszervezte az önkormányzati épületek takarítását, valamint a közétkeztetést, dolgozókat bocsátott el a városházáról. Mint a jelentés megállapítja, a két kiszervezés pénzügyi hatásait nem mérték fel, a létszámcsökkentés valós megtakarítást hozott.
A számvevőszék azt is megállapította, hogy Esztergomnak négy év alatt sem sikerült felkészülnie európai uniós források fogadására.
A vizsgálat több alkalommal megállapította a jegyző mulasztását, ő az ÁSZ szerint "nem vitatta a felelősségére vonatkozó megállapításokat", de felelősségre vonását nem kezdeményezték, mert december óta nem dolgozik a polgármesteri hivatalban.
