Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése a bérből és fizetésekből élők 85 százalékát érinti hátrányosan, egyrészt mivel nem részesülnek érdemi adócsökkentésben, másrészt az adójóváírás csökkentése azonnal éreztette a hatását. A bértárgyalások pedig csak a legritkább esetben záródtak le 2010-ben, írja [1] a Napi Gazdaság.
"Most már a kormánynak is be kellene látnia, hogy elhibázott az adóváltozás és érdemi tárgyalásokat kellene kezdenie a szociális partnerekkel a megoldás lehetőségeiről" - jelentette ki Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Szerinte bár a szakszervezetek nincsenek kifejezetten ellene, nem lenne jó megoldás, ha a munkaadói érdekképviseletek javaslata - miszerint ha az OÉT ajánlását kötelezővé teszi a kormány, azt extra támogatással ellentételezzék - meghallgatásra találna, mert túlzottan bonyolult és sok ponton megkérdőjelezhető rendszert eredményezne. Ehhez hasonló szisztéma már működött az előző Orbán-kormány idején, de a munkáltatók is panaszkodtak a bürokráciájára - emlékeztetett Pataky.
Az MSZOSZ elnöke szerint sokkal célravezetőbb lenne, ha az adótörvények módosításával próbálnák orvosolni a problémát. Már érezhető változást hozna, ha a jelenlegi 12,1 ezer forintról 14,5 ezerre emelnék az érvényesíthető adójóváírást. Ez ugyan 74 milliárd forintos kiadást jelentene a költségvetésnek, de 22 milliárdot már egyébként is jóváhagyott a parlament a közszféra bérkompenzációjára. A másik szóba jöhető megoldás a szuperbruttó gyorsított kivezetése lehetne, ez ugyanis szektorsemleges. Az MSZOSZ szerint nincs értelme a bértárgyalások során a családi kedvezményt figyelembe venni, mivel az szociális kérdés, emellett erősen diszkriminatív is a gyermektelenek vagy idősebb dolgozók kárára.
