A médiahatóság által kivethető súlyos bírságok csökkenthetik a legnagyobb hazai kereskedelmi tévék és rádiók értékét, amelyeket így olcsóbban vásárolhatnának meg Fidesz-közeli befektetők – legalábbis ezt vázolja fel a médiatörvény gazdasági hatásairól szóló egyik elemzői forgatókönyv.
Az erős jogkörökkel bíró médiahatóság egyes vélemények szerint a súlyos büntetési tételek kiszabásával befolyásolhatja egy-egy médium piaci értékét: a magas bírságokat fizető, sokszor elsötétülő vagy elhallgató tévék, rádiók ugyanis a sorozatos szankciók miatt egyre óvatosabban szerkeszthetik majd programjaikat, amivel akár nézőket és hirdetőket is veszíthetnek – emiatt pedig kevesebbet érhetnek majd, mint korábban. Ezt a forgatókönyvet egy neve elhallgatását kérő elemző vázolta fel lapunknak, aki szerint a sokat kifogásolt médiatörvény épp ezért leginkább gazdasági szempontból lehet érdekes a hazai szereplők számára. Amennyiben ugyanis a felvázolt forgatókönyv megvalósul, a csökkenő értékű kereskedelmi csatornákban tulajdonrészre vágyók könnyebben és olcsóbban vásárolhatnak maguknak akár többségi részesedést is.
A kereskedelmi tévé- és rádiócsatornák kívánatosak lehetnek akár a Fidesz-közeli befektetői csoportoknak is, amelyek bevásárlásaikkal lehetőséget adhatnának a kormánynak arra, hogy tovább növelje befolyását a médiapiacon – legalábbis a fenti elemzői verzió szerint. A magyar média – a jelenleg hatályos új törvény alapján – kényes helyzetben van más mellett azért is, mert a jogszabályban megfogalmazott gumiszabályok értelmezése nem egyértelmű, ennek pedig súlyos öncenzúra lehet a következménye – ahogy azt már több szakértő is megerősítette lapunknak. Persze lehet, hogy éppen ez volt a jogalkotó szándéka, de ebben a formájában a törvény sérti a jogbiztonságot, kiszámíthatatlan környezetet teremt, amely – legalábbis a hipotézis megfogalmazója szerint – akár a piac befolyásolásának is teret engedhet.
„Itt ma már sok minden megtörténhet”
„Nem hinném, hogy ilyen ostoba dologba kezdene a kormány. Olyan tőke- és lobbierős multikkal van dolga, amelyek nem mellesleg komoly adókat is fizetnek az országnak. Arról nem is beszélve, hogy a választóinak sem lenne jó üzenete a dolognak” – fogalmazott lapunknak a két nagy kereskedelmi adó egyikének munkatársa arra reagálva, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a súlyos bírságokkal sújtott kereskedelmi adók a kormányközeli befektetők célpontjává válhatnak. Neve elhallgatását kérő forrásunk azt mondja: a TV2-t tagjai között tudó ProSiebenSat1 csoport és az RTL Klubot tulajdonló RTL Group médiakonglomerátum Európa-szerte számos adót működtet, amelyek segítségével feltehetően hírét vinné annak, ha efféle támadás indulna Magyarországon és lobbizna az uniós szervezeteknél. „Ennek súlyos gazdasági, politikai következményei lehetnének” – teszi hozzá forrásunk.
Ha mégis ilyen irányba lépnének a magyar politikai döntéshozók, akkor az érintett cégek a tévés szakember szerint megtehetik azt is, hogy a székhelyüket a határon túlra helyezik át, ami talán érinthetné az országos frekvenciák tulajdonlását, de komoly adóbevételektől fosztaná meg a költségvetést. Forrásunk a legkisebb esélyt a behódolásra látja, de mondandóját – némi éllel – úgy fejezi be: „itt ma már sok minden megtörténhet, tényleg a lehetőségek országa lettünk”.
A kereskedelmi tévék óvatosságát és a politikától való tudatos távolmaradását jelzi, hogy végül nem valósult meg az RTL Klubban a Fellegi Tamás fejlesztési miniszter egykori érdekeltségébe tartozó Infocenter.hu Zrt. által tervezett tulajdonszerzés – emlékeztet forrásunk. „Ez egy hosszú folyamat volt, és felmérték, hogy a 31 százalék tulajdonképpen felért volna 100 százalékkal, így inkább visszaléptek.”
Áprilisban tették közzé, hogy az Infocenter.hu megvásárolta az IKO Média Holding Zrt. részvényeinek száz százalékát. Az IKO Média Holding tulajdonában van az RTL Klub televíziós csatornát üzemeltető M-RTL Zrt. részvényeinek 31 százaléka. Novemberben azonban jött a fordulat: bár a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta az ügyletet, a felek a hírek szerint végül mégsem tudtak megegyezni az árban, így az eladás – legalábbis egyelőre – kútba esett.
A képet némiképp árnyalja, hogy üzleti körökben korábban sokáig beszédtéma volt, hogy az Infocenter.hu elsőként a TV2 megvásárlásával próbálkozott 2009 őszén – közölte még tavasszal az Index. A TV2 tulajdonosa, a ProSiebenSat1 tárgyalt is a magyar befektetőkkel, a felvásárlás mégis meghiúsult, mert a médiacsoport egyszerre akarta eladni összes közép-európai csatornáját. Így a lap szerint az Infocenter.hu-nak a bolgár és a román adókat is meg kellett volna vásárolnia.
Igaz, még nem az új médiatörvény szabályai alapján, de már az új médiahatóság döntése miatt kapott tavaly év végén összesen százmillió forintos bírságot a TV2 Édesnégyes című műsora kapcsán. A hatóság szerint a programban látható szóbeli és fizikai agresszió, amit a közönségmérések szerint alkalmanként több mint ötvenezer négy és tizenhét év közötti gyermek látott rendszeresen, súlyosan károsíthatta a gyermekek pszichológiai fejlődését. A Médiatanács közleményében arra is felhívta a műsorszolgáltatók figyelmét, hogy az új médiatörvény elfogadása után a hasonló esetek elkerülése érdekében előzetesen iránymutatás kérhető.
Felveszik a kesztyűt vagy feladják?
Túl korai a kérdés, lehet-e ráció abban az elképzelésben, hogy a médiahatóság esetleges sorozatos bírságai miatt a hazai kereskedelmi tévé- és rádiócsatornákat tulajdonló multinacionális cégek feladják, és inkább kivonulnak a magyar piacról, teret engedve így új befektetőknek – legyenek azok a Fideszhez köthető csoportok vagy mások – mondta a hvg.hu-nak Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója.
Szerinte az a legveszélyesebb a kereskedelmi csatornák számára, hogy a médiahatóság egy „gumiszabály” alapján vethet ki rájuk nagy összegű bírságokat, azaz a gyakorlatban nem feltétlenül tudják, hogy pontosan miért is lehetnek büntethetők. „Ez a kettős kockázat értékelheti le e médiacégeket a piacon” – mondja az elemző, aki szerint viszont a csatornák tulajdonosainak a kiszállás és eladás helyett több más eszközük is lehet az esetleges hatósági nyomás kivédésére. Az egyik, hogy átteszik székhelyüket egy szomszédos országba, ahol elvileg már nem hatályos rájuk nézve a magyar médiatörvény, a másik pedig, hogy felveszik a kesztyűt, és minden jogi eszközt kihasználva megpróbálják kivédeni a magas bírságokat.
Szerinte ez utóbbi már el is kezdődött az RTL Klub esetében, amely január elején visszautasította, hogy az NMHH egy októberi bűnügyi riport miatt eljárást indított ellene, és a hatóság intézkedését a szerkesztőségi szabadság megsértésének nevezte. „A dzsungelharcban is győzhet a multi” – mondta Zsolt Péter, aki szerint a kereskedelmi csatornák ilyen értelemben vett ellenállása előbb-utóbb kikényszerítheti azt, hogy átláthatóbbá váljon a most életbe lépett médiaszabályozás, és ezzel tisztábban lehessen látni, mikor és miért vethetnek ki bírságokat.
A kormány viszont Zsolt Péter szerint többet veszítene, mint nyerne azzal, ha trükkök útján segítené a Fideszhez közeli befektetői csoportokat a kereskedelmi televízió- és rádiópiacon. Az elemző szerint az átvételért zajló erőfeszítések büntetéseken keresztüli cégleértékelési útja oly rögös, hogy abba épeszű kormány nem is menne bele.
