A magán-nyugdíjpénztári vagyon bekönyvelése a költségvetésben 2011-re 7 százalék körüli GDP arányos rekordtöbbletet eredményez, az egyszeri rendkívüli bevételek kiesése után azonban a központi alrendszer egyenlege jelentősen romlik, és a GDP 4-5 százaléka körül alakul a hiány - áll a Költségvetési Tanács középtávú kitekintésében.
A deficit nagyságát alapvetően meghatározza, hogy a 3 százalék körüli gazdasági növekedés egyenlegjavító hatását ellensúlyozzák a 2012-ben és 2013-ban hatályba lépő adócsökkentések a testület szerint. A KT és a kormány középtávú kitekintésében szereplő egyenlegek közti különbség 2011-14 között folyamatosan növekszik; 2013-ban és 2014-ben a rés már meghaladja az ezermilliárd forintot.
A magán-nyugdíjpénztári portfolióban található, nem állampapír típusú eszközök értékesítésével a következő években a kormány az elsődleges költségvetési egyenleg kiigazítása - és így a költségvetési politika hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása - nélkül is átmenetileg jelentősen csökkentheti a bruttó államadósságot - fogalmaznak.
A testület javuló külső konjunktúrára és a korábban vártnál gyorsabb növekedésre számít: a GDP növekedése az idei 1,2 százalékról jövőre 2,9 százalékra, 2012-ben 3,4 százalékra gyorsul, 2013-ben 3,3 százalék, 2014-ben pedig 3 százalék lehet.
Az éves átlagos infláció az idei 4,9 százalékról jövőre 3,8 százalékra lassulhat, a következő években pedig rendre 3,2 százalék, 3 százalék és 3,1 százalék lehet. A KT arra számít, hogy a jegybank olyan monetáris politikát folytat, amely középtávon az inflációs cél eléréséhez vezet, ebből a feltételezésből jegybanki szigorítás következik, főleg a 2011-2013 közötti időszakban.
