Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Kormánykrónika

2010 májusában megkezdődött az Orbán kormány korszaka. Krónika arról, ami tetszik és ami tetszik.

Címkék

29 pont (13) adócsökkentés (97) adóforradalom (84) alkotmány (84) alkotmánybíróság (40) államcsőd (81) államosítás (26) apeh (7) áremelés (18) ász (14) babarczy (5) bajnai (22) bankadó (25) bayer (6) befektetők (5) benzinár (5) bérek (12) bkv (15) budapest (6) centrális (11) cenzúra (64) cinizmus (69) demokrácia (173) devizahitel (25) devizaválság (34) egészségügy (30) egyeztetés (52) egyház (7) előzmények (15) elszámoltatás (8) eu (133) fellegi (27) fidesztized (7) foglalkoztatás (34) forintválság (14) gdp (45) határontúli magyarok (5) hazugság (133) hende (9) hm (5) hoffman rózsa (11) idézet (191) igazszágszolgáltatás (49) ígéretek (99) imf (69) járai (17) jogalkotás (17) jogállam (45) kétharmados többség (48) kettős állampolgárság (5) költségvetés (131) költségvetési tanács (14) korrupció (19) kósa (19) kövér (9) közbeszerzés (37) közbiztonság (8) közérdek magánérdek (6) közszféra (39) közszolgák (31) közvéleménykutatás (11) ksh (5) kubatov (5) különadó (18) lázár (40) leminősítés (26) leszámolás (11) lex (15) magyar nemzet (8) mal zrt (7) martonyi (5) matolcsy (182) máv (10) média (169) médiatanács (66) meggyes (12) megszorítás (88) mnb (17) mnyp (69) mol (11) mti (15) mtv (38) multi (13) munkanélküliség (7) mutyi (183) navracsics (31) nem tetszik (62) népszavazás (9) ner (40) nyilvánosság (55) nyugdíj (54) oét (5) oktatás (39) oligarcha (29) önkormányzat (58) önkormányzati adósság (19) orbán (194) orbán csomag (35) országimázs (102) ovb (5) papcsák (12) parlament (21) pintér (17) posta (5) rogán (20) rokonok (26) sajtó (96) schmitt pál (24) selmeczi (7) semjén (9) simor (6) sólyom lászló (11) szíjjártó (44) színház (8) tahó (19) tarlós (15) tetszik (14) trükkök százai (113) tüntetés (8) ügyészség (24) válságadó (20) varga mihály (10) vezetőváltások (67) világszabadalom (69) zemberekkel fizettetik meg (32) zsarolás (32) Címkefelhő

Friss topikok

Linkblog

2010.12.11. 09:13 Kormánykrónikás

Magyar Hírlap, 1991. december 4.

Címkék: orbán idézet kövér

1.           A demokratikus berendezkedés stabilitása nem azonos a mindenkori kormány stabilitásával.
2.           A kormány közjogi pozícióinak szilárdsága nem azonos a kormány politikai erejével.
3.           Magyarországon ma nincs felelős kormány.
4.           Magyarországon ma nincs koalíciós kormányzás.
5.           Az Antall-kormány egy erős közjogi pozíciókkal bíró, politikailag gyenge kormány, melynek gyengesége a demokratikus berendezkedés jövőjét veszélyezteti.
 
A kormány hivatalba lépése után elvégzett alkotmánymódosítások eredményeként megszűnt a miniszterek parlamenti választásának és visszahívhatásának lehetősége, a kormányzásért egy személyben a miniszterelnök lett felelős. Pontosabban lett volna, ha az Antall-Tölgyessy paktum e felelősséget nem tette volna névlegesség az ún. konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének bevezetésével. Azzal, hogy e módosítás a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett gyakorlatilag lehetetlenné tette a kormány alkotmányos eltávolíthatóságát, a paktum nemcsak a politikai élet alternatíváit szűkítette le túlságosan, de kiváló kiindulópontul szolgál szolgált a végrehajtó hatalom ellenőrzésére rendelt parlament egyre magabiztosabb semlegesítéséhez, amely legvégletesebb formában a barcsi incidensről szóló információk visszatartásában, s ennek arcpirító magyarázatában nyilvánult meg. Ott, ahol a parlament (nemcsak ellenzéki!) képviselői tehetetlenül állnak a miniszteri dilettantizmus vagy arrogancia bármely megnyilvánulásával, a parlament paragrafusgyártó taposómalommá tételével, vagy éppen a több mint ezeroldalas költségvetés „vitájának” december közepi megnyitásával szemben – ott megítélésünk szerint nem lehet felelős kormányzásról beszélni.
 
De nincs szó koalíciós kormányzásról sem, A KDNP mandátumai számánál fogva is csupán szimbolikus mértékben vesz részt a kormányzásban […] a Kisgazdapárt nem tudott megbirkózni azzal az eredendő problémával, hogy egyetlen pontból álló programja nem kormányképes, csupán negyvennégy mandátuma az. […]
 
Mint láttuk, vannak intézményesített biztosítékok arra, hogy az ellenzék a hűtlenségre hajlamos koalíciós partnerekkel ne tudja megbuktatni Antallt, azonban kérdés, miért nem teszi ezt meg maga az MDF? Leginkább azért, mert az MDF számára ma Antall a Messiás. Képességeivel olyannyira kiemelkedik az ún. keresztény-nemzeti koalíció politikusai közül, hogy az már szinte önmagában meggátolja potenciális riválisok felnövekedését. Ráadásul a miniszterelnök eddig jól semlegesítette lehetséges vetélytársait. Nemcsak a köztársasági széket „adta oda” a számára veszélytelennek tűnő Göncz Árpádnak (talán már megbánta), de a többi kulcspozícióba (mindenki tudja, kikről van szó) is olyan figurák kerültek, akiknek legfőbb erényük, hogy általuk a pozíció fizikailag betöltetett, s ezáltal azt más nem tölti be. (E figurákon többnyire lötyög a miniszterelnök úr nyolc számmal nagyobb zakója, így aztán megesik, hogy lelógó sarkára lépve orra bukik viselője). Antall mindmáig ügyesen kihasználta azt az MDF-es populista dalnokok által keltett, ébren tartott, majd hisztériás rohamokká fokozott pszichózist, amely szerint az ország végvárát már csak néhány megmaradt, igazi avantgarde magyar védi a kommunista hatalommentők, a kozmopolita-hazaárulók, bolsi apák, bolsi fiúk, liberális cafrangba öltözött ellenzék egyesült hadai ellen, (hogy most ne is beszéljünk a fennen köröző karvaly tőkéről).
 
Ebben a légkörben Antall József nemcsak egy személyiség Magyarország demokratikus választások eredményeként hatalomra jutott miniszterelnökeinek – remélhetőleg – végtelen sorában, hanem maga a Pótolhatatlan, az Egyedül Lehetséges, aki elvezeti népét, akit tehát vakon követni kell. Minden – egyébként racionálisan mérlegelhető – döntés így válik bizalmi kérdéssé „pártunkban és kormányunkban”, illetve ezek küldetésében való irracionális hit tárgyává.
[…]
 
A miniszterelnök úr az őt szolgáló szellem túszává kezd válni. Eközben tegnapi „igazságok” hirdetői általános sztrájkkal és milliós tüntetéssel fenyegetőznek, kormánypárti oldalon pedig bevett szokássá válik politikai ellenfeleik lehazaárulózása. […] Ezalatt végleg elenyészni látszik a nyáron még létező esély arra, hogy a józan, mérsékelt erők kompromisszuma elejét tudja venni a demokratikus berendezkedés destabilizálódásának.
 
Ez van. Egy ellenzéki pártnak higgadtan mérlegelve stratégiát kell gyártani holnapra.
De ez már egy másik történet.
 
Orbán Viktor – Kövér László
 
Magyar Hírlap, 1991. december 4*.



 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kormanykronika.blog.hu/api/trackback/id/tr132508339

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása