Járai Zsigmond nem érti, hogy a piacok miért reagálnak érzékenyen a Költségvetési Tanács ellehetetlenítésére vagy a nyugdíjpénzek államosítására. A jegybank nemrég kinevezett felügyelő bizottsági elnöke szerint rossz lehet a kormány kommunikációja, ha a fő folyamatok pozitívumait az apróbb tényezők negatív kommunikációja képes elnyomni.
Ilyen válságos gazdasági helyzetben egészen kiválónak számítanak a költségvetés nemrég elfogadott fő számai. Érdekes, hogy a pénzpiacok ezt – tehát hogy a költségvetés végül is jó helyzetbe kerül – mintha kevésbé vennék figyelembe, és apróságokat túlhangsúlyozva a negatív tényezőkre helyeznék a nagyobb hangsúlyt – nyilatkozta Járai Zsigmond a jegybank felügyelő bizottságának elnöke, az MNB korábbi elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában. A szakember szerint nem volt reális Magyarország Moody's általi közelmúltbeli leminősítése [1].
Érthetetlen
Arra, hogy a Moody's hitelminősítő két osztállyal lerontotta Magyarország besorolását, ráadásul negatív kilátásokkal, Járai Zsigmond úgy reagált: annyira azért nem rossz a magyar gazdaság helyzete, mint azoké az országoké, akikkel most egy kategóriába sorolt bennünket a hitelminősítő, vagy amit a magyar államadósság kockázati felára tükröz a piacon.
"Ennél lényegesen jobb irányba halad a magyar gazdaság, komoly lépéseket tett a kormány a költségvetés konszolidációja és a bürokrácia csökkentése érdekében, valamint az adórendszer egyszerűsítése és az adók csökkentése érdekében. Ezek mind pozitívan hathatnak a gazdaságra" - szögezte le Járai.
Megjegyezte: másfelől persze történnek olyan lépések, amelyeket "nem igazán szeret" a pénzpiac. Ezek között sorolta a magánnyugdíjak állami elvonását, a Költségvetési Tanács átalakítását, vagy az ütközéseket a Nemzeti Bankkal.
"Úgy tűnik, mintha ez a két csomag azonos súllyal szerepelne, miközben azt gondolom, hogy a valóságos gazdasági folyamatok sokkal nagyobb súlyt képviselnek, mint a látványelemek"- szögezte le a jegybank felügyelőbizottsági elnöke.
Ilyen egyszerű
A Költségvetési Tanács (KT) kapcsán Járai azt mondta: a tanács apparátusa szűnik meg, maga a tanács megmarad. Ráadásul ez nem függ össze a költségvetési szigorral – az igazán lényeges a fegyelmezett költségvetési politika megtartása, erre pedig lehetőség lesz a KT apparátusa nélkül is. Járai megjegyezte: egy kissé elfogult a témában, hiszen az ő véleménye már a KT alapításakor is az volt, hogy nincs szükség külön apparátusra a tanács körül, mivel a Nemzeti Bankban és az Állami Számvevőszéknél is elemzik a költségvetést. A jövőben ezekre is támaszkodhatnak a KT küldöttei.
Járai szerint, ha a KT apparátusát valóban meg akarta szüntetni a kormányzat, azt rögtön a választások után kellett volna megtennie, nem pedig megvárni, míg a tanács bírálja a költségvetést, hogy aztán úgy tűnjön fel, mintha emiatt számolnák fel az apparátusát.
