Matolcsy álomvilágot fest a befektetőknek
Hosszú távú és stabil gazdasági koncepciót, a pénzügyi befektetéseknek kedvező jogszabályi és piaci környezet kialakítását, a hazai megtakarítása ráta hosszú távú növekedését ígérte az a nemzetgazdasági minisztériumi dokumentum, amit külföldi újságírók, elemzők kaptak november végén. Mindez hat nappal azután, hogy Matolcsy György miniszter bejelentette a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások elvonását, a hosszú távra szánt rendszer ellehetetlenítését.
"Az új magyar kormány határozott szándéka, hogy Magyarország legyen a 21. században a pénzügyi szolgáltatások közép-európai központja" – egyebek mellett ez olvasható abban a tájékoztatóban, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium juttatott el Budapesten dolgozó külföldi újságíróknak, elemzőknek, piaci szakértőknek és szereplőknek.
Kiszámíthatóság, stabilitás, hosszú távra tervezés
A Matolcsy György vezette minisztérium azt is írja: ennek a célnak az elérését hosszú távú és stabil gazdasági koncepció, a pénzügyi befektetéseket ösztönző, kiszámítható jogi-szabályozási környezet és piaci háttér segíti. Emellett hazánk azért is vonzó célpontja lehet a külföldi intézményi befektetőknek, mert a megtakarítási ráta hosszú távú emelkedése várható.
A levél pikantériája: azt november 30-án küldték el, tehát csupán hat nappal azt követően, hogy Matolcsy György bejelentette a teljes magán-nyugdíjpénztári rendszer ellehetetlenítését, megzsarolva az abban maradni kívánókat. Az a november 24-i, a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot aligha alátámasztó döntés azt jelenti, hogy a megtakarítások 2700-2800 milliárd forinttal csökkennek, amivel párhuzamosan csökken a pénzügyi befektetők által kezelhető eszközállomány is (miközben a csehek épp a napokban jelentették be [1], hogy ők viszont éppen létrehozzák a magánkasszák rendszerét).
A szaktárca által november végén elküldött levél két dokumentumot tartalmazott, az egyik, amiből már idéztünk, arról ír, hogyan lesz hazánk a térség pénzügyi szolgáltatóközpontja (ezt a pdf-et itt olvashatja [2]), a másik pedig a nyugdíjreformot és annak hatásait mutatja be (ezt itt találja meg [3], szintén pdf-ben). Az előbbi tájékoztató arról is ír, hogy a kormány célja a külföldi befektetők bizalmának visszanyerése Magyarország iránt, valamint arról, hogy a kedvező adózási feltételek és piaci szabályozás ösztönözni fogja a pénzügyi befektetéseket, ezek vonzóvá teszik majd hazánkat a külföldi pénzügyi befektetők szemében.
Keletről Kelet Luxemburgjába
Igaz, az ötoldalas angol nyelvű dokumentumból kiderül: a kormány elsősorban az ázsiai tőkére számít, vélhetően nem függetlenül a kormányfő kelet felé fordulásától [4]. A dokumentum szerzői szerint ugyanis a kormányzati tervek megvalósulása jó lehetőség, hogy Magyarország a válságból való kilábalás időszakában a kínai, indiai és közel-keleti tőke befektetési célpontja legyen.
A tájékoztatóban hazánk azt is ígéri, hogy megreformáljuk a befektetési alapokra vonatkozó szabályozást, 2011 első felében ratifikáljuk a nyilvános, nyílt végű alapokról szóló uniós szabályokat. A dokumentum szerint a magyar kormány elkötelezte magát a pénzügyi szolgáltatások minőségének javítása iránt, fontosnak tartja a nagyobb hazai megtakarítási ráta elérését és a megtakarítások szerkezetének reformját. "Magyarország földrajzi fekvése ideális a pénzügyi szolgáltatói szektornak, ami lehetőség arra, hogy az ország Kelet-Európa Luxemburgja legyen" – ér véget a dokumentum.
Kvázi-állami a magán
A nyugdíjrendszer reformját kilenc oldalon mutatjuk be. A Matolcsy-tárca szerint ennek célja, hogy "visszatérjünk a kétpillérű nyugdíjrendszerbe a jelenlegi, hárompillérű helyett", mert azt "a költségvetést veszélyezteti és hosszú távon nem fenntartható". Leszögezik ugyanakkor, hogy "a kormány támogatja az önkéntes nyugdíjpénztárakat az állami nyugdíjpénztár mellett". A kormány azt is közölte: "egy új alapelvet készülünk bevezetni [...] a nyugdíjjuttatásokat csak a nyugdíjjárulékokból lehet finanszírozni, erre más forrás nem használható fel a költségvetésből". Ennek a finanszírozása "az állami és a kvázi-állami nyugdíjrendszer (magánnyugdíjpénztár) összevonásából lesz megoldva" – olvasható a dokumentumban.
A Matolcsy-minisztérium, derül ki a kísérőlevélből, az új kormány megalakulása óta rendszeresen tájékoztatja a Budapesten dolgozó, a piacot befolyásolni képest külföldi szereplőknek hasonló elemzéseket, miután "mindig is prioritásnak tartotta, hogy a külföldi szakértők, elemzők és újságírók jól tájékozottak legyenek az ország jelentős gazdasági kérdéseiről". Eddig három tájékoztatást küldtek, az első a társasági adóról szólt, a második bemutatta az új Széchenyi tervet, míg a harmadik a 2011-es egykulcsos szja-rendszerrel foglalkozott.
