Ismét példátlan és súlyos problémákat felvető törvénnyel állhat elő a kétharmados többségű Fidesz-KDNP: a 2006-os őszi események ügyében készülő semmiségi törvényük olyan helyzetet teremthet, amire a jogállamban még nem volt példa. A tervezett - így egyelőre nem teljesen ismert - jogszabály értelmében a bíróságnak meg kellene semmisítenie azokat az ítéleteket, amelyek a négy évvel ezelőtti őszi események után hoztak, és kizárólag rendőrségi iratok alapján jártak el bennük.
A rendőrségi vagy esetenként ügyészségi dokumentumok egy részét ugyanis korábban, az eseményekről szóló beszámoló októberi kiadásakor Balsai István - a törvény kidolgozója, nem mellesleg a négy évvel ezelőtti eseményekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott - hamisnak nyilvánította.
Azt azonban, hogy a törvény értelmében pontosan mit kell majd tenni, nem tudni; a helyzet megértését lapunknak Balsai sem segítette. Mint mondta: a törvény értelmében a hatóságok átnéznék, hol nem voltak meg az eljárás alá vonásnak, vagy a kényszerintézkedés alkalmazásának a törvényi feltételei. Azon ügyészi vagy bírói szakba ért ügyeket, ahol az okiratba foglalt tények valóságához kétség férhet, hivatalból kellene elővenniük a hatóságoknak, és meg is kellene semmisíteni az ítéleteket. Az ügyeket vizsgáló albizottság és saját kutakodásának egyik eredménye az volt, hogy kiderült: tömegével hoztak hibás döntéseket - vélte. Jelezte azt is, voltak olyan esetek, ahol a gyanúsított tüntetők nem is voltak jelen az eseményeknél, vagy olyan rendőrök igazolták az előállításokat, akik nem is voltak ott. A megbízott arról is beszámolt, hogy egyes ügyeket kérelemre is vizsgálhatnak majd, ha az új törvény szerinti felülvizsgálati, megsemmisítési okok nem állnak fent.
A szabályozás súlyos aggályokat vethet fel - legalábbis a lapunknak nyilatkozó bírósági vezető szerint. Jelenleg is megvan ugyanis a rendkívüli perorvoslat lehetősége, ha valaki úgy gondolja, hogy új tény vagy bizonyíték merült fel ügyében. Az azonban, amit a szabályozásról eddig tudni lehet, meglehetősen abszurd dolgokat vetít elő. A készülő jogszabály sértheti a diszkrimináció tilalmát, hiszen kimondhatja egy csoportról, jelen esetben rendőrökről, hogy nem szavahihetők. Pedig egy ügyben egy rendőr ugyanúgy tanúként szerepel, mint bárki más, ilyen elven pedig nem lehetne kizárni csak azért, mert rendőr. De a szabályozás beavatkozik a szabad bizonyítás rendszerébe is, ha valamilyen bizonyítékot eleve kizár. Ilyen szabályok áthágásával meglehetősen aggasztó felülvizsgálatot elrendelni - érvelt a szakértő.
A perújítási lehetőségekre hívta fel a figyelmet Tóth Mihály is. A büntetőjogász kiemelte: bár nem kétli, hogy volt olyan ügy, ahol felülvizsgálatra lehet szükség, és lehetett olyan eset, amikor alaposabb, jobb lejárással más lett volna az eredmény, általánosságban nem így kell orvosolni a hibákat. A szakértő arra is kitért, hogy még forradalmi viszonyokra sem jellemző, hogy eleve azt feltételezik, egy tanúvallomás vagy irat hamis volt.
Balsai a több helyen is kritizált javaslatról a Népszavának jelezte: bár az ügyek egy részét már vizsgálják a hatóságok, a semmisségi jogszabály nagymértékben felgyorsítaná a munkát. Hogy mikor nyújtják be a jogszabályt, nem tudni. Egyes hírek szerint már a héten a Ház elé kerülhet a szabályozás, ezt Balsai lapunk kérdésére cáfolta. Mint mondta, időigényes a szöveg pontos kidolgozása.
Eddig négy semmisségi törvény volt
Mindkét szakértő utalt a korábbi négy semmisségi törvényre is. Ezeket mind a rendszerváltás előtt hozott ítéletekre fogadták el. Az elsőt az '56-os forradalommal kapcsolatban, a másodikat az 1945 és 1963-, a harmadikat az 1963 és 1989 közötti egyes ügyekre vonatkozóan alkották. A negyedik, 2000-ben hozott semmisségi törvény ugyancsak '56-hoz kapcsolódott. A bírósági vezető lapunknak jelezte: nem volt korábban példa arra, hogy jogállami környezetben hozott döntésekre reagáljanak semmisségi törvénnyel. A Fidesz igyekszik azt sulykolni - például az őszi eseményeket vizsgáló albizottság jelentésében -, hogy 2006. szeptember-októberben nem volt jogállam Magyarországon, de a forrásunk úgy vélte: az előző négy törvény esetében valóban megvolt ehhez a történelmi háttér, most viszont nincs, hiszen van mód jogorvoslatra jogállami keretek között.
