Kétharmaddal választható a legfőbb ügyész
A legfőbb ügyészt a jövőben az országgyűlés az eddigi egyszerű többség helyett kétharmados többséggel választhatja meg, és interpelláció helyett csak kérdés intézhető hozzá - tartalmazza a hétfőn elfogadott alkotmánymódosítási javaslat. Az alkotmány más pontokon is módosult: megjelent benne a miniszterelnök-helyettes kinevezése és a kormánymegbízotti cím, a PSZÁF pedig jogalkotási hatáskört kapott.
A módosítás célja az indoklás szerint, hogy megerősítse az ügyészség alkotmányos helyzetét, megreformálja jogalkotási eljárást és szabályozza a jogalkotás rendjét
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a legfőbb ügyésszel kapcsolatos módosítást azzal indokolta, hogy az interpelláció alapvetően a kormány ellenőrizhetőségét szolgálja. A kérdés és az interpelláció között az a legfontosabb különbség, hogy ha egy képviselő nem fogadja el az interpellációra adott választ, arról a parlament dönt. Ha a választ az országgyűlés sem fogadja el, akkor kiadja az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak, amely döntéséről bizottsági jelentést készít. Ettől függetlenül a legfőbb ügyész a kérdésre is köteles választ adni
A javaslat indoklása szerint az Alkotmánybíróság korábban megállapította, hogy a legfőbb ügyész köteles az interpellációra választ adni, de ennek az alkotmányból fakadó tartalmi korlátai vannak. A legfőbb ügyész nem tartozik politikai felelősséggel az ügyészség egyedi döntéseiért, ezért az interpellációra adott válasza nem érinti a közjogi helyzetét, azért nem vonható felelősségre.
A most elfogadott módosítás más pontokon is változtat az alkotmányon. Az új szöveg szerint a jogszabályokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában ki kell hirdetni és egyértelművé teszi, hogy a köztársasági elnök feladata a törvények aláírása, de a lapban való megjelenítése már nem az ő felelőssége.
