Új fejezetet nyithat Orbán Viktor és Angela Merkel viszonyában a szerdán bejelentett különadó. A német kancellár eddig rendszerint támogatta a magyar miniszterelnök intézkedéseit, a válságadóknak nevezett, költségvetési lyukak betömésére szolgáló sarchoz azonban lehet egy-két szava. A bevezetés módját, az egyeztetések hiányát önmagában is kritizálják az elemzők.
Bár biztosat még nem tudni az energiaszektorra, kiskereskedelemre és a telekommunikációs iparágra kivetendő adó [1] részleteiről, az olyan cégek lábára is rátaposhat, mint az E.ON AG vagy a Deutsche Telekom, vagyis komoly német érdekeket sért. Az érintett multiknak jelentős hatása van a német és az uniós politikára, borítékolható, hogy mindent megtesznek majd leányaik kimentése érdekében, vélték az Index által megkérdezett szakértők.
Feszült lehet a viszony
Lehet, hogy lobbira sem lesz szükség, az intézkedés önmagában is ütközhet az uniós szabályokkal. Legutóbb Spanyolország és Franciaország próbálkozott távközlési adóval, ami miatt az Európai Bizottság egyenesen bírósági eljárást helyezett kilátásba.
Diplomáciai következménye az adóknak a budapesti német nagykövetség szerint is csak akkor lehet, ha bebizonyosodik, hogy az szembe megy az uniós szabályokkal, a részletek megismeréséig nem szerettek volna találgatásokba bocsátkozni.
Nem tudott konkrétumokkal szolgálni a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara sem, egyelőre nem tudják, hogyan hathatnak majd a bejelentett adók a német-magyar kereskedelmi kapcsolatokra, illetve, hogy pontosan mely cégeket érint, és mekkora terhet ró rájuk.
Különadó nélkül is nyomás alatt
Előzetes kalkulációk azonban vannak: a KBC elemzői szerint a kivetendő adó 50 százalékát a Magyar Telekom fizeti be, ami három év alatt 90 milliárd forintot tesz ki. Ez pedig részvényenként 86 forintot jelent, azaz többet, mint az évente várt hetvenegynéhány forintos osztalék. A 90 milliárd forint egyébként a Bloomberg konszenzusa alapján 2010-2012 közötti időszakra várt nettó profit 43 százaléka. Az ING elemzése egyenesen felhívja a Magyar Telekomot, hogy keményen lobbizzon az adó ellen.
A szakértők azért is aggódnak, mert a távközlési szektor árképzése már így is nyomás alatt van: a mobilszolgáltatókra vonatkozó szabályozás például előírja a percdíjak és roamingdíjak csökkentését.
Az energetikának ez már a második különadó
Az energetikai vállalkozások már eddig is fizetnek különadót, aminek mértéke 8 százalék.Tavaly ebből mintegy 30 milliárd forint költségvetési bevétel származott. Most ezt az összeget duplázná a kormány, de azt még egyelőre nem látni, hogy kiktől szednék be a plusz sarcot. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója viszont nem aggódott emiatt: úgy vélte, hogy a szándék már ismert volt a piacon, így a bejelentés nem hat a részvényárakra, ráadásul az a stabil államháztartási helyzet, melynek megteremtését az adó szolgálja, a Molnak is érdeke.
Visszariaszthatja a cégeket
A kormány által bejelentett adó mértéke csak az egyik része a történetnek - hívta fel a figyelmet egy a hazai kereskedelmi viszonyokat jól ismerő, név nélkül nyilatkozó forrásunk. Szerinte leginkább a bejelentés módja az, ami visszariaszthatja a cégeket a magyar beruházásoktól.
“A német adóreformot hat éves egyeztetés előzte meg és több lépésben vezették be. Ehhez képest a magyar tervezetet néhány hét alatt rakták össze úgy, hogy az érintettekkel nem egyeztettek. A kiszámíthatatlan szabályozási környezet tervezhetetlenné teszi a cégek életét. Mit gondoljon ezek után a hazánkban több mint 1 milliárd euróért bővítő Audi és az 800 millió euróért beruházó Mercedes, ki tudja, jövőre nem rájuk vet-e ki adót a kormány?”
Hasonló módon vélekedett a WIIW kelet-európai intézet szakértője Richter Sándor is, aki a csütörtöki Der Standard lapnak úgy nyilatkozott: a budapesti kormány "előreláthatatlanság légkörét" teremti meg.
Az Indexnek Sebastian Wahle a Daimler AG kommunikációs munkatársa azt mondta, követik az eseményeket és foglalkoznak a kérdéssel.
Visszaveti a fejlesztéseket
Bármennyi is tehát a kérdőjel a különadó körül, az mindenképpen sejthető: nem hozza meg a külföldi cégek kedvét hazánkhoz, és ha kivonulni nem is fognak, a következő néhány évben fejlesztésre sem fognak sokat költeni. A Telenor már szerdán bejelentette: felülvizsgálja a Magyarországon tervezett jövőbeni beruházásait és az adó hátrányosan érinti a munkahelyteremtést is.
A Bundesbank adatai szerint a német beruházások hazánkban az utóbbi húsz évben dinamikusan növekedtek, 2007-re pedig már a 17 185 millió eurós mértéket is elérték, ebből az energiaszektor 21,8, a telekommunikáció 4,7, a kiskereskedelem pedig 3,5 százalék volt. A három szektorba tehát több, mint 5155 millió euró, vagyis mintegy 1412 milliárd forint érkezett egy év alatt.
Az osztrákok is felzúdultak
A válságadók sokak számára húsba vágóak lesznek - írta a Der Standard osztrák napilap. A kulisszák mögött a terjeszkedés megállásáról beszélnek, tekintettel arra, hogy az elmúlt években is sok pénzt veszítettek. A lap meg nem nevezett forrásai szerint a mostani intézkedések elveszik a külföldi befektetők kedvét és a kívánttal ellentétes hatást váltanak ki, tekintettel arra, hogy a kormány egymillió új munkahelyet akar teremteni.
A KIKA bútorüzlet-lánc üzletmenete két év után az elmúlt hónapokban kezdett javulni, egy újabb terhelés megnehezíti a helyzetet - mondta a vállalat vezérigazgatója, Paul Koch. A Lutz bútoráruházak szóvivője, Thomas Saliger szerint a válságadó kockázatos dolog, az ilyesmi végső soron felhajtja az árakat. Ausztrián keresztül számottevő jelenlétre tett szert a Hofer, a Rewe és a Spar is, ők hivatalosan egyelőre kivárnak, amíg a részletek ismertek lesznek.
A német adóreformot hat éves egyeztetés előzte meg és több lépésben vezették be. Ehhez képest a magyar tervezetet néhány hét alatt rakták össze úgy, hogy az érintettekkel nem egyeztettek. A kiszámíthatatlan szabályozási környezet tervezhetetlenné teszi a cégek életét
