Magyarország túl van az akut pénzügyi válságon, az államcsőd veszélyén - közölte Martonyi János a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) idei éves országjelentésének ismertetésekor csütörtökön. A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az államcsőd veszélyét "kissé eltúloztuk".
A világgazdaságban lassú növekedés várható és 2010-2011 után fenntartható emelkedés következhet, Magyarország esetében azonban elhúzódó recesszióra lehet számítani, nulla vagy inkább negatív növekedésre - írja a nettó 1700 milliárd forint árbevételű, 17 500 embert foglalkoztató multikat tömörítő HEBC idei, tizenkettedik éves jelentése. Szerintük a válság után előreláthatólag lassabban fog fejlődni a magyar gazdaság, mint a környező országokban. A növekedés lassulása pedig népszerűtlen intézkedéseket von maga után, bár ez nem magyar sajátosság - írják.
Martonyi János arról beszélt, hogy a világ lassan kilábal a válságból, de "új szörnyeteg" jelent meg, a költekezések miatti államcsőd-veszély. Magyarország esetében ezt "kissé eltúloztuk" - mondta a külügyminiszter. Ezt azzal toldotta meg, hogy - mint fogalmazott - megismétli egy külföldi lapnak elmondottakat: Magyarország túl van az akut pénzügyi válságon.
A külügyminiszter a HEBC-jelentés kapcsán leszögezte, hogy a legfontosabb a kis- és közepes vállalkozások erősítése, mert ez a szektor el van maradva az európai átlagtól. A másik kiemelt terület a korrupció elleni küzdelem.
A HEBC szerint az eddigi problémák egyik oka a társadalom támogatásának hiánya: az emberek eddig azt tanulták meg, hogy a legelszántabb reformterveket is meg lehet akadályozni, és anyagi áldozatokat sem szükséges vállalniuk, elég, ha az államtól kérik a terhek átvállalását. Másutt arra hívják fel a figyelmet, hogy az ország kiszámíthatósága és fejlődése érdekében minden politikai erőnek felül kell emelkednie a pártérdekeken, mert az ország valódi problémája a konszenzus, a kompromisszum- és együttműködési készség hiánya. A kiszámíthatóság kapcsán - konkrét példa említése nélkül - arra intik az országot az üzletemberek, hogy a szerződéseket, megállapodásokat aláírás után be kell tartani.
A HEBC sürgeti az élőmunka terheinek csökkentését, mindenekelőtt azonban az ország költségvetésének fenntartható pályára állítását. A HEBC nem támogat olyan adót, mint például az iparűzési adó, amely nem a profiton alapul.
A több területet részletesen is sorra vevő jelentés végén a HEBC tíz pontban ajánlást fogalmaz meg. Ennek élén országstratégiát sürget a hosszú távú kiszámíthatóság és tervezhetőség érdekében. Kiemelik a korrupció elleni küzdelmet, az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformját, az adórendszer átalakítását. Magyarország legyen vonzó hely, ahol jó élni és dolgozni - ahogyan az utolsó pontban fogalmaz a HEBC.
